Miközben az Atlanti-óceán mindkét oldalán már majdnem egy éve az inflációs félelmekkel és az általuk gerjesztett kamatemelési várakozásokkal vannak tele a hírek, a Csendes-óceánnak csak az egyik oldalán, az amerikain. A friss kínai januári adatok ezt megerősítették: náluk nemcsak hogy jóval alacsonyabb az mint az északi féltekén általában, hanem még csökken is. Inflációs szempontból Ázsia egészében is teljesen más, mint Európa és Amerika.
Januárban Kínában 0,9 százalékos éves inflációt mértek, ami jelentős csökkenés még a viszonylag alacsony decemberi 1,5-hez képest is. Az éves index annak ellenére mérséklődött, hogy januárban voltak áremelések, az előző hónaphoz képest 0,4 százalékkal nőttek az árak – miután decemberben 0,3 százalékkal csökkentek. Az éves termelőiár-index közben egy számjegyűvé vált: 10,3 százalékról 9,1-re mérséklődött. Az euróövezetben a januári adat még nem ismert, a decemberi mindenesetre a kínainál sokkal magasabb: 26,2 százalék volt.
A világszerte borzadállyal emlegetett energiaár-elszaladásnak Kínában nyoma sincs, legalábbis a fogyasztói inflációban. Bár a 2020-as gazdasági visszaesést követő kilábalás közepette náluk is volt energiahiány, ezen túljutottak, ami Európa gondjait csak növelte, hisz a kínai energiakereslet jelentette versennyel is szembe kellett néznie a hiánnyal küszködő piacon. Miközben Európa a Kijev–Moszkva feszültség miatt egyik fő gázszállítójával, Oroszországgal birkózik és zárva tartja a már őszre elkészült Északi Áramlat 2. vezetéket, a kínaiak arra használták fel az alkalmat, hogy a Kreml urával barátkozzanak. Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök pekingi találkozójának az lett az eredménye két hete, hogy az oroszok vállalták további évi tízmilliárd köbméter földgáz szállítását egy új vezetéken keresztül.
Az energiadrágulás az élelmiszerárakat is felpörgeti Európában, Kínának azonban ilyen gondja nincs. Az élelmiszerek éves árindexe már harmadik hónapja negatív – januárban 3,8 százalék a decemberi 1,2 után –, a hús ára például negyedével csökkent, a friss zöldségeké pedig 4,1 százalékkal.
A kínai fogyasztóra rá is fér ez a fajta könnyebbség, a kereslet ugyanis sehogy sem akar magához térni, többek közt a Covid–19 terjedésével szembeni zéró tolerancia politikája miatt, ami szigorú korlátozó intézkedésekkel jár. Miközben a fejlett gazdaságokban az élénkülő kereslet is hajtja az árakat – kivétel a szomszédos Japán, ahol évek óta vérszegény az infláció –, Kínában jelenleg ez nem így működik. A kiskereskedelmi forgalom novemberben 3,9, decemberben 1,7 százalékkal esett vissza éves alapon. A kínai jegybank a gazdaságot támogatandó ezért is nyesegeti a kamatokat, miközben az atlanti országokban emelik azokat, vagy erre készülnek. Mindenesetre a kínai növekedés 5-6 százalékra lassulhat idén a tavalyi 8,1-ről: ez az alacsony infláció árnyoldala.
Az alacsony árindex jelzi, hogy további jegybanki lazítás következhet, mindenesetre a növekedésben ez sem okoz érdemi javulást a kereslet megélénkülése nélkül
– írta jegyzetében Hao Zhou, a Commerzbank szenior közgazdásza. Eközben Európában az ellenkezőjéről, a jegybanki szigorításról folynak a viták. Az ingatlanárak felszökése tovább növeli a gazdasági kockázatokat, amennyiben a kamatait még mindig rekordalacsonyan tartó Európai Központi Bank késve szigorítja a monetáris politikát – figyelmeztetett a Financial Timesnak nyilatkozva Isabel Schnabel, az EKB igazgatósági tagja.
Csúcsot döntött a brit infláció
Nem kérdéses, hogy tovább emeli kamatait a Bank of England, miután a szerdán közzétett januári adatok azt mutatják, hogy három évtizedes csúcsra, 5,5 százalékra szökött fel a brit infláció. Az energia drágulása egy sor egyéb termék árába is átgyűrűzött, csökkentve az életszínvonalat, és még nincs vége: az a várakozás, hogy az infláció tovább gyorsul, és augusztusra meghaladhatja a 7 százalékot is.
