Az Északi-sarkvidéken 2035-re nyaranta jégmentessé válhatnak a hajózási útvonalak, ami teljesen átformálhatja a logisztikai lehetőségeit. Kína szerint akár 20 napot is megtakaríthatnak a szállítási időből, ha konténerhajóik a Szuezi-csatorna helyett az északi átjárók felé veszik az irányt. Becslések szerint a jégsapka zsugorodásával a hajózási tevékenység várhatóan több mint 50 százalékkal nő a térségben 2050-ig.
Számos szállítmányozó kezdett alternatív útvonalakat keresni tavaly, amikor a Szuezi-csatornát közel egy héten át eltorlaszolta egy megfeneklett konténerszállító. A kínaiak és az oroszok rögtön nekiláttak népszerűsíteni a sarkvidéki hajózási útvonalakat, hiszen azok gyorsabb és közvetlenebb összeköttetést biztosítanak az ázsiai, valamint az európai és észak-kelet-amerikai kikötők között.
Az orosz rámutattak arra, hogy a sarkvidéki útvonalak potenciálisan sokkal hasznosabbak lehetnek az olyan szűk áteresztő-képességű csatornáknál, mint a panamai vagy a szuezi.
A sarkvidéki tranzit azonban nem sétahajókázás, rendkívül kiszámíthatatlan az időjárás, és a vízfelszín alatt is rengeteg veszély leselkedik. Ezt erősítette meg Kenneth Bod kapitány, aki az amerikai partiőrség egyik különleges jégtörőjével, a Healy-vel tavaly nyáron a jégtáblák között végighajózta a tranzitútvonalat.
"Egyszer hihetetlenül hideg volt, máskor gyönyörű napsütésre ébredtünk" - osztotta meg élményeit a CNBC-vel.
A tudósok számításai szerint 2035-re nyaranta már jégtörőkre sem lesz szükség. Amennyire jó hír ez a hajótársaságoknak, annyira jelent fenyegetést az őslakos sarkvidéki közösségekre. Mindenesetre a világ két legnagyobb tengerhajózási vállalata, az MSC és a Maersk eleve úgy döntött, hogy inkább maradnak a behajózott hosszabb útvonalakon, elkerülve a környezetkárosítást és a kiszámíthatatlan helyzeteket. Mások ellenkezőképp látják, szerintük jelentős en csökkenne a szén-dioxid-kibocsátás a rövidebb tranzitokkal.
Gabriella Gricius, az észak-amerikai és sarkvidéki védelmi és biztonsági hálózat munkatársa szerint valójában az a kérdés, hogy a szállítási idő- és költségmegtakarítás érdekében mennyire éri meg vállalni a kiszámíthatatlan körülményekkel járó kockázatokat.
A rövidebb szállítási időn kívül mással is kecsegtet a sarkvidék, méghozzá
az óriási feltáratlan nyersanyagkészleteivel.
Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata szerint a világ feltáratlan olajkészletének 13 százaléka és a földgázkészletek 30 százaléka található itt.
Nem véletlen, hogy gombamód szaporodnak a sarkvidéken az új, szénhidrogén-kutatási és katonai célú kikötők. Oroszország volt a legaktívabb e téren, az elmúlt években mintegy 50 egykori szovjet támaszpontot nyitottak újra. A Kreml kiemelten kezeli a térséget, a fejlesztési források 10 százalékot ide csoportosítja. Vlagyimir Putyin elnök azt reméli, hogy az északi tranzitot választó hajók 2024-re már 80 millió tonna árut szállítanak erre, szemben a 2020-as 33 millió tonnás mennyiséggel. Valamint arra számít, hogy a jégsapka olvadásával egyre több stratégiai nyersanyag könnyebben hozzáférhetővé válik, s erre időben fel kell készülniük.
