A német ipari termelés teljesítménye decemberben havi szinten 0,3 százalékkal csökkent, az előző havi 0,3 százalékos, felfelé módosított növekedés után, és messze alatta maradt az előrejelzésekben szereplő 0,4 százalékos növekedésnek. Így nyolc olyan hónap is volt tavaly, amelyben csökkenést regisztráltak, ezzel pedig a 2021-es termelés mindössze 3 százalékkal volt magasabb, mint 2020-ban, és 5,5 százalékkal alacsonyabb, mint a válság előtti 2019-es évben.

Ha a német gazdaság egészét nézzük, akkor is látható, hogy milyen mértékben szenved az exportorientált feldolgozóipart hátráltató ellátási láncok zavaraitól: tavaly csupán 2,8 százalékkal bővült, szemben a szomszédos Franciaországgal, ahol 7 százalékos bővülést regisztráltak, ha pedig csak a negyedik negyedévre tekintünk, ezt még az ősszel bevezetett korlátozások is tetézték, 0,7 százalékos visszaesést eredményezve.

Fotó: MARKUS SCHOLZ / AFP

A mai jelentés azonban nem olyan rossz, mint amilyennek első pillantásra tűnik. Az ipar összteljesítményét elsősorban az építőipar húzta vissza, amely több mint 7 százalékkal zsugorodott. Ez a szektor még mindig jelentősen szenved az ellátási láncok zavaraitól, a munkaerőhiánytól, és valószínűleg a hosszabb karácsonyi szünet sem tett jót a számoknak. Az energia és az építőipar nélkül számolt teljesítmény azonban 1,2 százalékkal nőt havi összevetésben. Tehát a mai adatok értékelésekor fontos különbséget tenni az építőipar és a feldolgozóipar tevékenysége között. Az építőipar teljesítményének erőteljes visszaesése lehúzta az ipar számait, míg a feldolgozóiparban a termelés már a második egymást követő hónapban növekedett. Az első pozitív jelek ellenére a feldolgozóipar sem szabadult még meg az alapanyaghiány problémájától. Nemcsak a mikrocsipekről van szó, hanem mindenféle alapanyagról, a kerékpárülésektől kezdve az autó- és repülőgépgyártásban szükséges magnéziumig. Ennek az az eredménye, hogy a már befutott megrendelések ledolgozása is nagyjából 4,5 hónapba telne, ami messze az átlag fölött van, ugyanakkor a rendelésállományok tovább töltődnek, ahogy azt az ipari megrendelések decemberi erős növekedése is mutatja. Mindez azt jelenti, hogy csak idő kérdése, hogy az ipari termelés ismét erősen felpattanjon.

A megugrás azonban inkább a második negyedévben várható, hiszen az ázsiai omikron-hullám és a kínai újév rövid távon egyértelműen az ellátási láncok gyors javulása ellen szólnak, emellett a munkaerőhiány is fékezi a termelést, és a magas energiaárak is csak tavasszal csökkenhetnek majd jelentősebben. Ha azonban tavasszal a kormány által bejelentett fiskális ösztönzők is megérkeznek, akkor a német gazdaság a második negyedévben hirtelen hatalmas felívelést produkálhat. Az év eleji gyengélkedés miatt viszont a német kormány a múlt hónapban 3,6 százalékra mérsékelte a 2022-re vonatkozó gazdasági növekedési előrejelzését, míg Robert Habeck gazdasági miniszter azt is elmondta, hogy 2023-ban 2,3 százalékosra lassulhat a növekedés.

Mindenesetre a német kilátásokat is tükrözi, hogy az elemzői várakozásoknál is jelentősebben javult februárban a befektetői hangulat az euróövezetben a Sentix felmérése szerint. A hangulatindex februárban 16,6 pontra emelkedett a januári 14,9 pontról. A szakértői várakozások átlagában kevésbé javuló mutató, 15,2 pont szerepelt februárra. Az index mindkét összetevője, a következő hat hónapra vonatkozó várakozások és az aktuális környezet megítélése, egyaránt javult. A kilátások megítélésének mutatószáma a januári 13,5 pontról 14 pontra, tavaly július óta legmagasabb szintre emelkedett. Az aktuális helyzet megítélésének mutatószáma pedig 16,3 pontról 19,3 pontra nőtt és ezzel már a második egymást követő hónapban javult.

A franciáknál már tart a növekedési buli, a németek tavasszal csatlakozhatnak

Csalódást okozott, és ha így folytatja, recesszióba süllyed a német gazdaság, ezzel szemben a választásra készülő Franciaország a várakozásokat felülmúlva teljesített az utolsó negyedévben, 52 éves csúcsra juttatva a tavalyi egész éves növekedést.