Svájc meghökkentő népszavazásokra készül, még Schengent is elhagyhatják
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNagy múltja van a népszavazásoknak az alpesi országban. Az elkövetkező időszakban Svájcban döntés születhet az ember- és állatkísérletek betiltásáról, a schengeni egyezményből való kilépésről, és az oltások kötelezővé tételének megakadályozásáról is.
Ember- és állatkísérletek betiltása
Február 13-án már negyedszer szavaznak az állatkísérletek betiltásáról. Az embereken és állatokon végzett kísérletek, valamint az ilyen módszerekkel kifejlesztett új termékek behozatalának betiltását szorgalmazza a szövetségi népi kezdeményezés – amely lehetővé teszi a svájciaknak, hogy alkotmánymódosításokat javasoljanak.
Bár az 1985-ös, az 1992-es és az 1993-as kezdeményezéseket mind elutasították, az indítvány elindítói, egy kelet-svájci biogazdákozó, egy orvos és egy természetgyógyász, körülbelül 80 állatjóléttel, környezetvédelemmel és alternatív gyógyászattal foglalkozó szervezettel karöltve, bizakodóak a mostani szavazással kapcsolatban. Szerintük számos bevált alternatívát és jobb módszert lehet találni a piacon.
A parlament azonban túl szélsőségesnek minősítette az előterjesztést, szerintük hátráltatni fogja az orvosi és egyéb tudományos kutatásokat. Ráadásul a jelenlegi szabályozást is elég szigorúnak tartják, ami csak akkor engedélyezi az állatkísérleteket, ha nem állnak rendelkezésre alternatív módszerek.
A Szövetségi Élelmiszerbiztonsági és Állategészségügyi Hivatal adatai szerint tavaly 556 ezer állatot használtak kísérleti célokra az alpesi országban, ami 2015-höz képest 18 százalékos csökkenést jelent. Ebben azonban még nincsen benne az a további 1400 jószág, azaz plusz 7,8 százalék, akiken 3. fokozatú, súlyos fájdalmakat okozó kísérleteket végeztek.
Kilépés a schengeni övezetből
Ennél még jelentősebb döntés születhet május 15-én, amikor a schengeni tagságukkal kapcsolatban voksolnak.
Svájc elhagyhatja a schengeni térséget, ha sikeres lesz a májusi népszavazás
– figyelmeztette európai társait az igazságügyi miniszter, Karin Keller-Sutter.
2008 decemberében csatlakoztak az övezethez, 2009 óta pedig a Frontex nevén ismert szervezetet is támogatják, ami a térség határainak ellenőrzésére hivatott. Az utóbbi időben ellentmondásos hírek érkeztek az ügynökség elszámoltathatóságáról, munkájáról, finanszírozásáról.
Egyesek szerint megakadályozza az Európába irányuló illegális bevándorlást, mások azonban azt állítják, hogy a legálisan érkező menedékkérőknek sem biztosít védelmet. Emellett a költségvetése is rohamosan növekszik: 2020-ban 364 millió eurós éves kerettel dolgoztak, idén pedig már több mint a duplájával, 754 millió euróval.
2021 őszén a svájci kormány megállapodott az EU-val, hogy növelik a Frontex finanszírozását. A tervek szerint a tavalyi 24 millió svájci frankos hozzájárulást 61 millióra bővítik 2027-ig. A döntést követően azonban számos svájci politikus és lakos aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy hatályon kívül helyezzék a megállapodást. A szavazás szervezőinek nagyobb céljai is vannak,
szeretnék elérni a Frontex feloszlatását, és az összes Európába tartó migráns beengedését a térségbe.
Az oltások kötelezővé tételének megtiltása
A harmadik, kötelező védőoltások előírásának megtiltásáról szóló népszavazásra még nincsen kitűzve időpont, viszont a szükséges aláírásszám már összegyűlt. A népszerű kezdeményezést a Svájci Szabadságmozgalom indította el azzal a céllal, hogy mindenkinek joga legyen eldönteni, hogy mit adat vagy oltat be magának. Bár a javaslatot a világjárvány inspirálta, a Covid-19 vakcinák mellett minden kötelező védőoltásra kiterjed a döntés. A szöveg azt is kimondja, hogy
az érintett személyt nem büntethetik, amiért esetleg megtagadja a beadást, és nem érheti szociális vagy szakmai hátrány sem.
A jelenlegi törvény felhatalmazza a kantonokat, hogy belátásuk szerint kötelezővé tegyék az oltásokat „a veszélyeztetett csoportoknak, a fertőzésveszélynek kitett személyeknek és bizonyos tevékenységeket végzőknek”. Ugyanakkor azt is előírja, hogy senkit sem lehet akarata ellenére védőoltásra kényszeríteni.
Bár a szavazás hívei elismerik, hogy a kötelező oltás bevezetése valószínűtlen, meg akarnak akadályozni mindent jövőbeli próbálkozást, hiszen látják mi történik a német nyelvterületeken. Ausztria már kötelezővé tette a koronavírus elleni oltást, és súlyos pénzbírságot rónak ki, ha valaki megtagadja. A német kancellár, Olaf Scholz is támogatja, hogy kövessék az osztrák példát, így várhatóan márciusban parlamenti szavazást tartanak az oltások kötelezővé tételéről.
A svájci egészségügyi miniszter, Alain Berset többször is kijelentette, hogy Svájcban senkit sem lehet akarata ellenére beoltani. Azonban sokakat megriasztott december elején a hivatalba lépő elnök, Ignazio Cassis kijelentése, miszerint „nem akarja kategorikusan kizárni a kötelező védőoltásokat”.
