Az ukrán infrastrukturális veszteségek értéke meghaladta a 120 milliárd dollárt – erről a varsói Ośrodek Studiów Wschodnich (OSW, Keleti Tanulmányok Központja) számolt be egy friss elemzésében Denisz Kudin ukrán gazdasági miniszterhelyettesre hivatkozva, aki erről március 11-én adott tájékoztatást.
Az ukrán fél által megállapított kárérték ellenőrzése független forrásokból nem lehetséges, mindenesetre az orosz katonai statisztikát alapul véve – amit éppen ezért érdemes fenntartásokkal kezelni – önmagában a katonai infrastruktúra jelentős veszteséget szenvedett el: valamivel több mint két hét alatt 3491 katonai objektumot rombolt le az orosz haderő. Az OSW arról is írt, hogy az ukrán energetikai minisztérium szerint közel egymillió embernek nincs hozzáférése az elektromos áramhoz, további 228 ezernek pedig a gázhoz.
Közben arról is jelentek meg becslések, hogy mekkorák lehetnek az orosz harci veszteségek. Az ukrán Forbes szerint
az ukrán hadsereg eddig 5,1 milliárd dolláros kárt okozott Moszkvának.
Az ukrán vezérkar azt közölte – ezt ugyancsak nem lehet hitelesnek tekinteni –, hogy február 24-e óta március 11-ig 362 harckocsit, 1205 páncélozott harcjárművet, 135 rakétarendszert, 62 rakétavetőt, 33 légvédelmi rendszert, 58 repülőgépet és 83 helikoptert, 7 pilóta nélküli repülőgépet, 585 kerekes harcjárművet semmisítettek meg, illetve zsákmányoltak.
Időzített bomba az ukrán agrárium
A háború első 16 napja után készült OSW-összegzés szerint azokon az ukrán területeken, ahol harci cselekmények zajlanak, a vállalkozások 75 százaléka szüntette be a tevékenységét. Ez a teljes országra vetítve körülbelül 50 százalékát jelenti a cégeknek. Zelenszkij ukrán elnök a mezőgazdasági vetési kampány folytatására szólított fel azokban a térségekben, ahol a biztonsági helyzet ezt lehetővé teszi.
Az OSW-szakértői ennek kapcsán úgy értékeltek, hogy a vetési kampány elindítását az üzemanyaghiány is hátráltatja, ami a következő hetekben erőteljesebbé válhat. Ukrajna kitett az orosz és belarusz benzin- és gázolajimportnak, az ezekhez való hozzáférést viszont felfüggesztették. Az ukrán kormány a hiány elkerülésének érdekében megváltoztatta az árképzési formulát: maximalizált a Nyugatról jövő üzemanyag árát, a jövedéki kulcsot eltörölte, az ÁFA-kulcsot pedig húszról hét százalékra csökkentette.
Jó hír, hogy még a mezőgazdasági termőterületek számottevő visszaesése sem vezethet ellátási válsághoz az országon belül, viszont az ukrán agrárium helyzet globális szempontból is fontos. A mezőgazdasági területek parlagon maradása a világpiacon lévő élelmiszerválság elmélyüléséhez vezethet. Ukrajna a világ vezető napraforgóolaj-előállítója, az első ötben található a búza-, kukorica- és repcetermesztésben. Ukrajna exportjában a gabonafélék és a növényi olaj kulcstermékek:
2021-ben ezeket 19,4 milliárd dollár (ez az összes 30 százaléka) értékben vitték külföldre.
Ukrajna az oroszok pénzére pályázik
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) egy kezdeti, 2,18 milliárd dolláros úgynevezett "rugalmassági intézkedéscsomagot" jelentett be Ukrajna részére. Ez a forrás nem csak a gazdasági élet szereplőit kívánja segíteni, hanem magát az állami struktúrát is. Az EBRD vállalta, hogy minden tőle telhetőt megtesz az ország újjáépítésének támogatására, ha a körülmények ezt lehetővé teszik. A bankon kívül több nemzetközi szervezet, például az IMF, a World Bank Group, vagy az ENSZ, illetve számos állam, így az USA is anyagi támogatást nyújt Ukrajnának.
Ezzel párhuzamosan arról jelent meg hivatalos kommunikáció, hogy az ukrán kabinet más országok kormányaival közösen keresi a megoldást arra, hogy Ukrajna hozzáférjen ahhoz a 415 milliárd dollárhoz, amit az Orosz Központi Bank valutatartalékából a nyugati pénzügyi felügyeletek és intézmények zároltak. Ha ez egyáltalán kivitelezhető művelet, az összeg jócskán fedezné az ukrajnai helyreállítási munkálatokat.
Az OSW idézett jelentésének magyar nyelve fordításáért és publikálásáért köszönet Zeöld Zsombornak és Mitrovits Miklósnak.
