Ciprus évtizedeken keresztül lelkesen fogadta az orosz turistákat, befektetőket és oligarchákat. 

Most, ahogy az orosz–ukrán konfliktus következtében Európa néhány nap leforgása alatt számos területen megszakította kapcsolatait Oroszországgal, Ciprusnak azzal az egzisztenciális kérdéssel kell szembesülnie: mi történik, ha hirtelen eltűnnek az oroszok?

Évről évre orosz turisták százezrei látogatják a mindössze 1,2 milliós szigetet. A járványidőszak közepette, 2021-ben a teljes turistaforgalom 40 százaléka kötődött az oroszokhoz, akik közül sokan már saját üdülőjükbe érkeznek. Azonban nem csupán a turizmusban játszanak meghatározó szerepet, hanem a külföldi befektetések nagyjából negyede is – 2020-ban például több mint 100 milliárd eurónyi – Oroszországból érkezett.

A két országnak vannak megkérdőjelezhető kapcsolatai is: sokáig a szürke zónában működő orosz üzletemberek – legyen szó akár fegyverkereskedőkről, szerencsejáték-üzemeltetőkről – előszeretettel vették igénybe a földközi-tengeri sziget banki szolgáltatásait. 

Az elmúlt években fokozódó nyugati nyomásra a sziget próbált bizonyos lépéseket tenni, mint például a kettős adóztatás eltörléséről szóló kétoldalú szerződés módosítása – a korábbi 5-10 százalékról 15 százalékra növelték a kamatok és osztalékok adóját az orosz ügyfeleknél –, de az nem volt elégedett az elért részeredménnyel és további megszorításokat várt a tagországtól.

Fotó: Shutterstock

A rosszallás miatt Ciprus bár támogatta az ukrajnai invázió következtében Oroszországgal szembeni szankciókat, ugyanakkor a tisztviselők elismerték, hogy a támogatásnak ára is van: a szankciók „kikezdik” a ciprusi gazdaság egy részét, még akkor is, ha az már elkezdett elfordulni a túl nagy orosz befolyástól.

A bankszektor az egyik leginkább érintett ágazat, a Politico cikke szerint legalább öt, az EU szankciós listáján szereplő személynek van vagyona ciprusi bankokban. 

A ciprusi hatóságok eleinte ellenezték a nagy orosz bankok kitiltását a SWIFT nemzetközi fizetési hálózatból. És bár Ciprus beleegyezett abba, hogy lezárja légterét az orosz gépek előtt, azzal a kiegészítéssel volt csak erre hajlandó, ha Törökország nem hajlandó követni példáját, átgondolhatják az álláspontjukat. Sokatmondó az is, hogy keddig Ciprus volt az egyetlen uniós ország, amely még nem küldött segélyt Ukrajnának.

Az EU bankrendszerét érintő szankciók nem érintik nagymértékben Ciprust, mivel az ország bankrendszerének nincs kitettsége Oroszországgal szemben

– mondta Petrides a ciprusi pénzügyminiszter, hozzátéve a ciprusi bankok tőkemegfelelőségi mutatói az elvárt szinten vannak, a pénzügyi rendszer likviditása pedig stabil.

Jelenleg egy tucat orosz és ukrajnai vállalkozás szeretné áthelyezni tevékenységét a háborús övezetből, smintegy 1000 ember kért a közelmúltban üzleti vízumot Ciprusra.

A lap arról is beszámolt, hogy Ciprus már megtanulta megkerülni az oroszokra korábban kivetett pénzügyi szankciókat:2018-ban az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság szankcionálta a ciprusi bankokban nagy részesedéssel rendelkező oroszokat. Ennek ellenére a ciprusi orosz bankbetétek elérhetik az 1 milliárd eurót.

Néhány orosz bank már meg is tette az első lépéseket. Az orosz állami tulajdonú VTB Bank – amelyet kizártak a SWIFT-ből – csendben átruházta az RCB bank összes részvényét ciprusi befektetőkre, így az 100 százalékban helyi tulajdonú lett. Az új tulajdonosi struktúra most az európai hatóságok jóváhagyására vár.

Ettől függetlenül Panicos Demetriades, a szigetország egykori jegybankára kétkedik, rámutatott, hogy a banki likviditás attól függ, hogy a befektetők bíznak-e a rendszerben – ami szerinte gyorsan változhat a kormány döntései miatt. Olyan, mintha Oroszországot akarnánk büntetni, de közben saját magunkat büntetjük – közölte.

A ciprusi gazdaságot más országokhoz képest aránytalanul érintik a szankciók a gazdaság szerkezete és az orosz turistáktól való függése miatt – mondta Constantinos Petrides ciprusi pénzügyminiszter a Politico-nak. Cipruson a szolgáltatási ágazat, beleértve a turizmust is, a gazdaság több mint 80 százalékát adja.

Becsléseink szerint idén egymillió turista érkezhet Ukrajnából és Oroszországból, ami Ciprus turisztikai piacának mintegy 20-25 százaléka– fogalmazott Petrides. „Kulcskérdés lesz, hogy meddig tart a válság. Ha egy hónapon belül véget ér, sértetlenül átvészelheti a turistaszezon. Ha tovább tartana, egyetlen ágazat sem lesz, aki károk nélkül megúszná.”

Mély kötelékek

„A Szovjetunió bukása óta a Ciprusi Köztársaság szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal az ezzel járó kockázatokat felvállalva” – mondta Stelios Orphanides, egy ciprusi újságíró. A két ország gazdasági kapcsolatai 2003 után erősödtek meg, amikor számos prominens orosz üzletember döntött úgy, hogy pénzügyeit inkább áthelyezi egy másik országba. És a döntés számos esetben Ciprusra esett. Fontos dátum a 2013-as pénzügyi válság, ami után számos orosz bankbetétes komoly veszteségeket szenvedett el, akik cserébe tulajdonrészt kaptak ciprusi bankokban. A bankok ezután kezdték szigorúbban betartatni a pénzmosás elleni szabályokat, majd rá két évre Ciprus felfüggesztette az ellentmondásos „Aranyvízum” rendszert, amely külföldieknek útlevelet adott az országban végrehajtott hatalmas befektetésekért cserébe. A 2013-ban létrehozott rendszer mintegy 7 milliárd eurót hozott Ciprusnak – és számos orosz oligarchának útlevelet.