Rekordszámú halálbüntetés
Március 12-én kivégeztek 81 embert Szaúd-Arábiában. A belügyminisztérium közleménye szerint az elítélt férfiak egytől egyig hosszú bűnlajstrommal rendelkeztek, volt, akit gyilkosságért köröztek, míg másokat külföldi terrorista szervezetek segítésével gyanúsítottak. Aktivista csoportok azonban mészárlásnak minősítették a történteket, és azzal vádolják a Nyugatot, hogy a globális közepette inkább figyelmen kívül hagyja az aggodalomra okot szaúdi emberi jogi helyzetet a kedvező árú olajért cserébe. Csütörtökön a brit miniszterelnök is látogatást tesz a világ második legnagyobb olajexportőrjénél, hogy felélénkítse a kapcsolatokat és biztosítsa az olajellátást.
„A bűnözői csoportok letértek az igazság útjáról, és a Sátán nyomdokaiba léptek. Nem akarjuk, hogy bárki is veszélyeztesse a polgárok és az ország biztonságát”
– áll a belügyminisztérium közleményében.
Látva a tömeges kivégzést, az Amnesty International kérte a közel-keleti országot, hogy töröljék el a halálbüntetést. A civil szervezet szerint a szombati kivégzésekkel együtt az idei kivégzések száma 92-re nőtt, amellyel már az év első hónapjaiban meghaladták a tavalyi 67-es számot az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága adatai alapján.
Ez a kivégzés még borzasztóbb, ha figyelembe vesszük Szaúd-Arábia igazságszolgáltatási rendszerét, amely tisztességtelen tárgyalásokat követően szab ki halálos ítéleteket, beleértve a kínzás vagy más rossz bánásmód során megszerzett »beismerő vallomások« alapján hozott ítéleteket is
– írta keddi nyilatkozatában Lynn Maalouf, az Amnesty International Közel-Keletért és Észak-Afrikáért felelős igazgatóhelyettese.
A Reprieve jogi nonprofit szervezet szerint a kivégzetteket „teljes titokban bíróság elé állították, elítélték, majd végrehajtották rajtuk a halálos ítéletet”. Az elítélték közül volt, aki csak demokráciapárti tüntetéseken vett részt – mondta Maya Foa, a szervezet igazgatója az ABC Newsnak.
Boris Johnson látogatása
Szerdán Boris Johnson brit miniszterelnök Szaúd-Arábiába látogat az ukrajnai inváziót követő globális energiaválság miatt. Utazása előtt a kivégzésekkel kapcsolatban a Downing Street szóvivője elmondta, hogy „az Egyesült Királyság minden körülmények között és minden országban határozottan ellenzi a halálbüntetést. A kormány felveti majd a kérdést a szaúdi hatóságoknak”.
„Az Egyesült Királyság nemzetközi koalíciót épít, hogy megbirkózzunk az előttünk álló új valósággal” – jelentette be a miniszterelnök a látogatás előtt.
A világnak le kell szoknia az orosz szénhidrogénekről, olajról és gázról.
„Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek kulcsfontosságú nemzetközi partnerek ebben az erőfeszítésben. Együtt fogunk dolgozni a regionális biztonság megteremtése, a humanitárius segítségnyújtási erőfeszítések támogatása és a globális energiapiacok hosszabb távú stabilizálása érdekében.”
A Reprieve azonban attól tart, hogy a mostani háborús helyzet miatt a világ vezetői szemet hunyhatnak az emberi jogi törvények megsértése felett, hogy cserébe hozzáférhessenek az alacsonyabb árú üzemanyaghoz.
A közel-keleti ország a napi közel 12 millió hordó kőolajtermelési kapacitásával a világ második legnagyobb kőolajexportőre, a bolygó felfedezett olajkészletének 15 százalékát birtokolja.
A civil szervezetek a kapcsolat megszakítását szorgalmazzák
Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosának munkatársa szerint a kivégzéssel kapcsolatos nyomozások „azt jelzik, hogy fennáll a lehetősége, hogy nem minden per felelt meg a tisztességes eljárási követelményeknek, valamint olyan bűncselekmények miatt is elrendelhették a halálbüntetést, amelyek nem ütötték meg a nemzetközi jog szerint súlyosnak ítélt jogsértések küszöbértékét”.
Az elmúlt éveket tekintve – beleértve a Washington Post újságírójának, Dzsamál Hasogdzsinak 2018-as meggyilkolását az isztambuli szaúdi nagykövetségen – az emberi jogi csoportok szerint a Nyugatnak újra kellene gondolnia történelmi szövetségét a közel-keleti nemzettel.
