Óriási sürgés-forgás várható az olajpiacon ma, de lényeges elmozdulás nem várható a magasra szökött árakban, bár a nap csökkenéssel indult, a májusi szállítású brent árában hordónként 4,1 dollárral, 109,3-re. A szép nyitás okozója az a hír, hogy Washington azt fontolgatja: a következő hónapokban 180 millió hordó olajat szabadít fel a tartalékokból – jelentette a Bloomberg név nélkül nyilatkozó bennfentesekre hivatkozva. Ez rekord-kínálatbővítést jelentene.
Ez a globális méretekben is jelentős mennyiség az energiaválságot azonban legfeljebb enyhíti és nem megoldja. Már a világ energiaellátásában újabb zavarokat okozó orosz–ukrán háború előtt is több millió hordóra becsülték azt a többletkínálatot, amire globálisan szükség lehet, mert a világgazdaság kilábalóban van a pandémia okozta válságból, miközben a zöldátalakulás következtében kiesnek a fosszilis- és nukleárisenergia-források.
Bonyolítja a helyzetet, hogy a tovább csökken a kínálat amiatt, hogy az Egyesült Államok és más országok bojkottálják az orosz energiát, és Ukrajna orosz lerohanása miatt a fejlett országokban sok vállalat is elfordul tőle. Moszkva ugyanakkor erőfeszítéseket tesz, hogy minél többet mégiscsak piacra dobjon olajból és gázból olyan országokban, amelyek nem vetettek ki rá szankciót.
Ilyen India. Ma Delhibe érkezik Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, és az Egyesült Államok és Ausztrália össztüzet zúdított a szegény országnak számító, 1,4 milliárd lakosú Indiára, amiért a hírek szerint nagy diszkont mellett vásárolnak orosz olajat, aláásva a Moszkvára rótt nyugati szankciókat.
A demokráciáknak most össze kell tartaniuk, hogy
megőrizzék a szabályalapú megközelítést, amit a második világháború ideje óta alkalmaznak
– idézte a Bloomberg az Indiát kritizáló Dan Tehan ausztrál kereskedelmi minisztert.
Az olajexportáló országok jelentős csoportja, az OPEC+ mai ülésén aligha dönt a kínálat növeléséről. A csoport számára dolgozó technikai bizottság a Reuters jelentése szerint azt javasolja, hogy az OPEC+ a továbbiakban ne hagyatkozzon másodlagos forrásként a nyugati kormányokat – a washingtonit is – tanácsaival segítő Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adataira és becsléseire, hanem helyette a Wood Mackenzie és a Rystad Energy jelentéseire.
Ez feszültséget jelent Washingtonnal, hiszen egybeesik annak az igénynek a felmerülésével, hogy az IEA koordinálja globálisan a tartalékok felszabadítását. A sokat megélt olajkartell számára a háború megszokott dolog, „business as usual” – írta véleménycikkében Javier Blas, a Bloomberg kolumnistája.
Bármilyen várakozás, hogy az OPEC egyszerűen szakítana a szövetségével Oroszországgal, rövidlátó. Az olajtermelői csoport számára Oroszország ma is elengedhetetlen partner
– írta.
Az energiapiac számára szintén fontos esemény – különösen Európában –, hogy Moszkva ma jelenti be, miképp valósítható meg Vlagyimir Putyin elnök múlt héten bejelentett terve arról, hogy az oroszokra szankciót kivető országoknak – köztük az tagjainak – a jövőben rubelben kell fizetni az orosz energiáért. Kérdéses, mi lehet a technikai megoldás – hiszen létező szállítási szerződéseket is érinthet az elképzelés –, és izgalmakat is okozhat, bár tegnapi hírek szerint Olaf Scholz kancellár szóbeli garanciákat kapott Vlagyimir Putyin elnöktől arra, hogy Németország – és a többi „barátságtalan” európai ország is – ezután is fizetheti euróban a gázszámláját.
A Gazprom vizsgálja a „barátságtalan” országokba irányuló gázszállítások teljes leállításának a lehetőségét is – jelentette csütörtökön a Reuters a Kommerszant című orosz napilap informális értesülésére hivatkozva.
