Az év első heteiben a forint teljesítette túl a többi közép-európai devizát, a két hete tartó orosz-ukrán háború időszakában pedig a mai napig a tavaly is brillírozó cseh korona, amiben jelentős szerepe van annak az adottságnak, hogy a 2010-es évek közepén a cseh központi bank egy sajátos helyi szabálynak köszönhetően hatalmas devizatartalékot halmozott fel.
Ez nem szuperfegyver, ami meglátszott azon, hogy a keleti konfliktus okozta feszültség legrosszabb időszakait a cseh korona éppen úgy megszenvedte, mint a megszokottan mozgékonyabb zloty és a forint.
De lehet szerepe abban, hogy miután a múlt hét óta a régiós jegybankok a piaci intervenció fegyverét is bevetik fizetőeszközeik védelmében, a korona árfolyama a legkevésbé megviselt. A Reuters ma délelőtti adatai szerint a zloty idén eddig 6,6 százalékot gyengült az euró ellenében, a forint 4,9 százalékot, a korona pedig 2,6-ot.
Ezt a különbséget, más tényezők mellett, a jegybank hitelességének tudnám be - nem csak a kamatszigorítási hajlandóságának, hanem a tartalékok viszonylagos méretének, ami több hiteles devizaintervencióra teremt alapot - írta jegyzetében Tatha Ghose, a Commerzbank deviza- és feltörekvő piaci elemzője.
A régiós jegybankok közül az MNB emelt legtöbbet effektív kamatán tavaly nyár óta, a devizatartalékok nagyságában azonban valóban óriás a különbség a cseh jegybank (CNB) javára nem csak a magyar, de a lengyel jegybankhoz viszonyítva is. Kis magyarázat, amikor egy jegybank a saját fizetőeszköze árfolyamát védi a piacon, akkor erre a tartalékokból szokott devizát eladni, nagy piaci forgalom idején azonban a tartalék gyorsan leapadhat.
A cseheknél azonban bőven van miből. A 2010-es évek elején a CNB devizatartaléka még körülbelül ott állt, ahol az MNB-é most, azaz 40 milliárd dollár körül, ezután következett azonban az az időszak, amikor a bank évekig nem hagyta a 27-es szint alá erősödni a koronát az euróval szemben, majd elengedte az árfolyamot. Ez a fajta beavatkozás azzal járt, hogy koronát adott el a piacon - és egy jegybank korlátlan mennyiségben rendelkezik a saját fizetőeszközével. Érte devizát vásárolt, és a folyamat következménye az lett, hogy ma a CNB devizatartaléka meghaladja a 176 milliárd dollárt.
Igaz, hogy a hozzánk hasonlóan kicsi és nyitott cseh gazdaság mérete jóval nagyobb a magyarénál, ami nagyobb devizatartalékot igényel, de ekkora különbséget nem indokol. Még feltűnőbb ez az előny, ha a lengyelekhez mérjük. A lengyel 2020-as adatok szerint majdnem két és félszer akkora, mint a cseh, a varsói devizatartalék azonban kisebb, mint a prágai: 161 milliár dollár.
Vagyis a CNB, ha intervenciókkal fékezné a korona gyengülését, rengeteg puskaporral rendelkezik. Ebből azonban nem lehet biztos jóslatokat előállítani a régiós devizák relatív mozgásaira. A likvid forint és zloty mindkét irányban nagyobb kilengésekre hajlamos, a mai nap folyamán például - amikor feltételezhető, hogy történhettek jegybanki intervenciók a régióban - a forint és a zloty kétszer annyit erősödött, mint a korona.
Ha pedig szélsőségesen elromlik a nemzetközi hangulat, a régiós devizák közti különbségek kiegyenlítődhetnek, mert nagy nemzetközi nyomással nem tudnak szembeszállni piaci intervencióval a jegybankok. Ulrich Leuchtmann, a Commerzbank fő devizaközgazdásza egyenesen azt javasolta az Európai Központi Banknak - amely csütörtökön tartja ülését -, hogy fontolja meg a beavatkozást a szédült iramban gyengülő közép-európai devizák megsegítésére.
A szankciós hírek megszédítették a forintot, de végül magára talált a magyar fizetőeszközA hétfői heves piaci mozgásokat a szankciók energiaszektorra történő kiterjesztésének híre okozta, a brit kormányfő és a német kancellár kiállása is kellett ahhoz, hogy visszatérjen a nyugalom a tőzsdéken. |
