Rekordmélységbe ért hétfőn a forint és a złoty árfolyama, és folytatódott a cseh korona zuhanása is, annak ellenére, hogy mindhárom jegybank jelentősen emelte kamatait és a múlt héten kifejezte: devizapiaci vásárlással is hajlandó védeni fizetőeszközét. Az orosz–ukrán háború okozta nyomást fokozza, hogy az euró is gyöngélkedik, ahogy közeledünk az Európai Központi Bank csütörtöki és a Federal Reserve jövő heti üléséhez, nem véletlen, hogy a piaci elemzőket elgondolkodtatja, mit lehetne még bevetni a szabadesés megállítására.
A devizagyengülés egész Európát érinti – csak a hagyományos menedékdeviza, a svájci frank haladt az ellenkező irányba –, de a háborúzó országokat kivéve a közép-európai devizák estek a legnagyobbat. A technikai támaszok elestek a régióban, már csak a kerek szintek maradtak – a forint a 400-as, a złoty a kerek 5-ös szintet bökte át –, így az eddig csak fékező hatású jegybanki lépéseken túl a befektetőkre maradt, hova teszik a régiós devizák reális árfolyamát.
Mivel a helyi intézkedések Közép-Európában eddig nem bizonyultak hatásosnak, a többi európai jegybanknak – bár saját dilemmáikkal küzdenek – és az európai politikusoknak fel kellene ismerniük, hogy nem lehet érdekük a régió devizáinak az összeomlása – fejtegette jegyzetében Ulrich Leuchtmann, a Commerzbank fő deviza- és árupiaci közgazdásza. A régió devizáinak mélyrepülése nem meglepő, tekintve, hogy a háború esetleges eszkalálódása ezeket az országokat érintené először – tette hozzá.
Emiatt nézetem szerint érdemes megfontolni, hogy az az európai jegybankárok támogassák a CE3- (cseh, lengyel és magyar) jegybankokat koordinált intervenciókkal– vonta le a következtetést.
Itt a csapda: maga az euró is összeomlóban van, átvitte előbb az 1,1-es szintet a dollár ellen a napokban, hétfőn pedig az 1,08-at döngette, és félő, hogy tovább halad a paritás felé. Nem lenne értelme, ha az EKB egyfelől eladná az eurót złotyért, forintért és cseh koronáért – hogy védje a közép-európai devizákat –, másrészről meg vásárolná a dollár és a japán jen ellenében, hogy védje az egységes valutát – véli Leuchtmann.
Más szavakkal: ha az EKB tényleg interveniálna az euró összeomlása ellen anélkül, hogy figyelembe veszi Kelet-Európát, az gyorsítaná a CE3-devizák összeomlását. Nem biztos, hogy ennek volna értelme– tette hozzá a közgazdász.
Szigorítás, vagy még nagyobb infláció
Csakhogy ha az EKB – akár csak verbálisan – beavatkozik anélkül, hogy kész lenne azonnal szigorítani a monetáris politikát, az még rosszabb lehet, mint ha nem csinálna semmit, mivel a piacok úgy vennék, hogy a bank nem érti, mi mozgatja a devizapiacokat, miközben az olaj- és a gázárak félelmetes magasságokba szöktek fel – vélte Leuchtmann.
Ha a bank nem hajlandó krízisintézkedésekre, ehelyett továbbra is a gazdaságösztönzésre fókuszál, akkor csak az euró árfolyamában tud megjelenni az a félelem, hogy a háború jelentette kockázatok és az energiaárak felrobbanása miatt az EKB nem lesz képes elérni az inflációs célját. A gyenge euró azonban – ha az EKB ezt választaná a kamatok feltornázása helyett – még nagyobb és még nagyobb gyengülés spiráljába taszíthatja az eurózónát – figyelmeztetett a közgazdász.
Még mindig sok idő van az EKB csütörtöki üléséig, de legalább akkor az európai jegybankároknak a piac véleményét kellene magukévá tenni. Ha nem, még mindig nagyon sok hely van a gyengülésre az euró-dollár keresztben – írta.
A devizagyengülés egyébként az észak-európai devizákat is sújtotta: hétfőn két év körüli mélypontokra ért a dollár ellenében a svéd és a dán, és gyengült a norvég korona árfolyama is. A nyomást az európai devizákon az is fokozza, hogy az EKB után egy héttel a Federal Reserve is sorsdöntő ülést tart, ahol átlépheti a Rubikont, megkezdve kamatai emelését.
