Minden jel szerint spekulációs támadás áldozata lett hétfőn a forint. A magyar fizetőeszköz hatalmas eséssel kezdte a hetet, már kora reggel egészen 400 forintig gyengült az euróval szemben, ezzel történelmi mélypontra zuhant. A pánikhangulat nemcsak Magyarországon, hanem az egész régión végigsöpört, sőt, az európai devizákat sem kímélte. 

Az események közvetlen előzménye, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter a hétvégén összehangolt nyugati embargót helyezett kilátásba az orosz olajimportra, amire azonnal kilőttek az energiaárak. A szankciók energiaszektorra történő kiterjesztésének lebegtetése pedig azonnal heves piaci mozgásokat váltott ki, különösen azokban az országokban, amelyek erősen kitettek az orosz energiaimportnak, így köztük Magyarországot is megviselték a hírek.

Fotó: DURSUN AYDEMIR / AFP

Kedden viszont már nyoma sem volt a hét eleji idegeskedésnek. Nem véletlen, a német kancellár és a brit kormányfő már tegnap egyértelművé tette, hogy nem tervezik az olajembargó bevezetését Oroszország ellen. Olaf Scholz nyilatkozata pedig különösen hangzott az elmúlt két hét tükrében, aki egyenesen úgy fogalmazott, hogy a háborús konfliktus ellenére folytatják az üzleti együttműködést az energetika területén Oroszországgal, egyúttal elismerte, hogy alapvető fontosságúak az olaj- és gázszállítmányok, és rövid távon esély sincs arra, hogy az EU alternatívát találjon az orosz függőségre.

A magyar kormány részéről Varga Mihály pénzügyminiszter szólalt meg, aki hangsúlyozta, hogy a forint a brüsszeli szankciók áldozata lett. A tárcavezető a Facebook-bejegyzésében annak tudta be a hektikus árfolyammozgásokat, hogy egyesek lebegtetik a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra. Erre mindenesetre kicsi az esély, Varga Mihály ugyanis leszögezte, ilyen döntést a magyar kormány semmilyen nemzetközi fórumon nem fog támogatni. A miniszter határozott kiállása azt mutatja, hogy a kabinet eltökélt minden olyan intézkedéssel szemben, amely Magyarország energiabiztonságát veszélyeztetné.

Azt pedig már Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója jegyezte meg egy háttérbeszélgetésen, hogy nincsen fundamentális alapja a forint gyengülésének, amit bizonyít, hogy a külföldiek kezében lévő kötvényállomány sem csökkent. Szintén beszédes, hogy Magyarország CDS-felára 85 ponton állt hétfőn, tehát a magyar államadósság finanszírozásában nem látnak veszélyt a befektetők. Emlékezetes, a 2012-es euróválság idején ez a mutató a 700 pontot is meghaladta.

A magyar fizetőeszköz jelentősen erősödött a politikusok megszólalása után, kedden már 386 forintot kértek egy euróért.

Pénzhegyen ülnek a csehek a viharban, és még ez se segít

Régiós összehasonlításban gigantikus méretű a cseh devizatartalék, és ez számít, ha piaci intervencióval kell segíteni a helyi fizetőeszközöket (mint most), de nagy piaci felfordulás idején még ez se feltétlenül segít (mint most).