Egyre kevesebb gazdag kínai meri az anyaországában tartani a pénzét, ezért elkezdték a vagyont Szingapúrba menekíteni – írta meg a CNBC. A 2019-es hongkongi zavargások után kénytelenek voltak új helyet keresni vagyonuknak és a délkelet ázsiai törpeállam kiváló lehetőséget jelent számukra. Szingapúr egyrészt azért lehet vonzó, mivel nagy számú a mandarin kínai nyelvet beszélő közösség él ott, illetve más országokkal ellentétben nincs ebben az államban nincs a gazdagokra kivetett külön
A CNBC szingapúri cégeket keresett fel azzal kapcsolatban, hogy milyen arányban érkeznek kínaiak a városállamba az elmúlt időszakban. A Jenga, könyvelési és vállalati szolgáltató cég alapítója elmondta, hogy
Szingapúrban az elmúlt 12 hónapban megduplázódott a családi irodák létrehozásával kapcsolatos megkeresések száma.
A családi iroda egy olyan magántulajdonban lévő cég, ami egy család befektetéseivel és vagyonkezelésével foglalkozik. Szingapúrban egy ilyen családi iroda felállításához nagyjából 5 millió dolláros tőke szükséges. Ezeknek az irodáknak a létrehozásával tudják a jómódú külföldiek az államba menekíteni a pénzüket. A Jenga-t alapító Iris Xu elmondta, hogy az ilyen irodák létrehozására szóló megkeresések nagy része Kínában élőktől érkezik, vagy olyanoktól, akik kivándoroltak az országból.
A gazdag kínaiak úgy látják, hogy Kínában rengeteg lehetőségük van a vagyonszerzésre, de abban már nem biztosak, hogy biztonságos-e a pénzüket az országon belül tartani
– mondta Iris Xu a CNBC-nek. Hozzátette, hogy az elmúlt egy évben legalább 50 ügyfele nyitott családi irodát Szingapúrban és mindegyik legalább 10 millió dollárt invesztált bele.
Kína gyors gazdasági növekedése rengeteg embert tett milliárdossá az elmúlt néhány évtizedben és a Forbes felmérése szerint a számuk 2021-ben nőtt a leggyorsabban.
Jelenleg 626 főt számlál a kínai milliárdosok klubja, ez a második legtöbb az Egyesült Államok után, ahol 724 milliárdos van.
A kimentése Kínából az után gyorsult fel, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök egy beszédében arra szólította fel a tehetősebb polgárokat, hogy fogják vissza a túlzott gazdagodásukat.
Hszi szerint a közös jólét marxista víziójának megvalósítására és a vagyoni egyenlőtlenségek csökkentésére kell törekedni Kínában.
Az elnök az után beszélt a közös jólét eléréséről, hogy hónapokon át vizsgálták a kínai nagy technológiai, oktatási és ingatlanfejlesztő vállalatokat.
A családi irodák iránti kínai igény aránytalan növekedéséről beszélt a szingapúri Bayfront Law igazgatója is. Ryan Lin elmondta, hogy cégük ezen kívül indiai, indonéziai és európai ügyfelekkel dolgozik. Lin hozzátette, hogy Kínában nagyon szigorúak a tőkemozgás szabályai, külföldi devizában évente maximum 50 ezer dolláros limitet szabtak meg a kivitelre. Ez jelentősen megnehezíti a kínaiak lehetőségeit, de Lin szerint sokan voltak, akik már évekkel ezelőtt Hongkongba helyezték át a vagyonukat.
Szerinte Szingapúr most azért került a figyelem középpontjába, mivel a kínaiak megijedtek a 2019-es hongkongi zavargásoktól.
