Az Európai Unió továbbra sem tervezi az orosz olajimport megtiltását vagy az arra kivetett vámok emelését, mert több tagállam is világossá tette, hogy megvétózna egy ilyen lépést – erősítette meg a francia Le Figarónak és a spanyol El Paisnak is Josep Borrell, a szervezet kül- és biztonságpolitikai főképviselője. 

„Amennyire tudom, jelenleg nincs az asztalon az olajjal és a gázzal kapcsolatos javaslat. 

Sok szempontot kell figyelembe venni, sok javaslat van, amelyeket tanulmányozunk. Sok közgazdász szerint a legracionálisabb az lenne, ha az orosz olajat és gázt drágábbá tennénk, hogy ösztönözzünk más források keresésére. Egyik javaslat sem kapta meg a szükséges egyhangú támogatást” – nyilatkozta. Borrell ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy egység nem okvetlenül szükséges ahhoz, hogy egyes tagállamok önként bevezessenek korlátozó intézkedéseket.

Fotó: Andrey Rudakov / Bloomberg via Getty Images


A vámok megemelését sürgetik az Economist gazdasági hetilap által megkérdezett szakértők is. Bár ezzel nem lehet teljesen leállítani az importot, a keresletet csökkenteni viszont igen, és akár még az európai cégek profitját is növelni. A lap többek között Ricardo Hausmann egykori venezuelai tervezési minisztert, a Harvard közgazdász professzorát idézte, aki szerint abban az esetben, 

ha súlyos, például kilencven százalékos büntetővámot vetnének ki az orosz olajra, akkor az európai finomítók máshonnan próbálnák vásárolni, 

ha Moszkva nem csökkenti drasztikusan az árat. Ezt persze megteheti, mivel egy hordó orosz olaj kitermelése nem egészen hat dollár költséggel jár (egy dollár 343,64 forint), és tízszer ennyiért árulják, de Európa ebben az esetben is bevételhez jutna a Kreml kárára. Ráadásul Európának több opciója van az orosz olaj pótlására, mint Oroszországnak az európai vásárlókéra, emlékeztetett ezzel kapcsolatban Guntram Wolff, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet igazgatója. A gázzal természetesen más a helyzet, mert az vezetékeken érkezik, és rövid idő alatt nem lehet más forrásokból biztosítani akkora mennyiségben, mint amennyit az oroszok szállítanak. Így az arra kivetett vámok aligha vezetnének gyors árcsökkenéshez.

Fotó: Andrey Rudakov / Bloomberg via Getty Images


Ha az embargó nincs is terítéken, az orosz olaj kivezetésének tervén dolgoznak brüsszeli illetékesek, és azt a Politico értesülése szerint már a jövő héten a tagállamok elé terjeszthetik. Egyelőre csak az nem világos, hogy Brüsszel mennyire lesz kemény. Az olajimport azonnali, teljes leállítása változatlanul elfogadhatatlan Németország számára, amely még a szállítások  csökkentésére is csak bizonyos feltételekkel hajlandó. Kompromisszumra azonban van lehetőség, ha különbséget tesznek a kőolajfajták, illetve olajszármazékok, valamint aközött, hogy azok tartályhajón, vagy csővezetéken érkeznek-e, és hagynának időt az átállásra.

 

Keret: Japán nem száll ki a szahalini energiaprojektből

Gyengítené a nyugati szankciók hatását, és Oroszország javát szolgálná, ha Japán kiszállna a szahalini energiaprojektből, és a részesedését orosz vagy harmadik országbeli vállalatok szereznék meg – figyelmeztetett Hagiuda Koicsi gazdasági, kereskedelmi és ipari miniszter, miután a brit Daily Telegraph arról számolt be, hogy a Shell tárgyalásokat folytat a saját részesedésének eladásáról kínai vállalatokkal. A Shellnek 27,5 százalékos tulajdonrésze van a Szahalin-2 szénhidrogénmezőben, amely iránt három állami tulajdonban lévő kínai olajipari vállalat, a CNOOC, a CNPC és a Sinopec érdeklődik. A Gazprom a projekt 51 százalékos tulajdonosa, a Mitsui 12,5, a Mitsubishi pedig tíz százalékot birtokol. A Szahalin-1 olajmező tulajdonrészének harminc százaléka a japán Sakhalin Oil and Gas Development (SODECO) vállalaté. VG