Komoly nehézségekbe ütközött az az ötödik orosz szankciós csomag elfogadásával kapcsolatban, a tagállamok brüsszeli nagykövetei egyelőre nem jutnak dűlőre egymással. Kiszivárgott információk szerint német nyomásra egy hónappal elhalasztanák a szénimport tilalmát, amely így csak augusztus közepén lépne életbe –
ezt azonban Lengyelország nem hajlandó elfogadni.
Varsó a Bloomberg értesülése szerint ahhoz is ragaszkodik, hogy szüntessenek meg minden még létező kivételt, és tiltsák meg az összes fegyver, valamint katonai célra is használható technológia és alkatrész szállítását Oroszországnak. A kérdésben több más tagállam is felsorakozott Varsó mögé.
Nincs egyetértés az Európai Bizottság egy másik javaslatát illetően sem, amely kitiltaná az európai kikötőkből az orosz hajókat azok kivételével, amelyek agrárterméket, élelmiszert, humanitárius segélyt vagy energiahordozókat szállítanak. Görögország, Málta és Ciprus is azt szeretné elérni, hogy bővítsék a kivételek körét.
Több tagállam kardoskodik az orosz olajimport korlátozása mellett is,
de ezt Németország és Magyarország ellenzi. Megállapodás hiányában a nagyköveti tanácskozást felfüggesztették és este folytatják tovább.
Az elhúzódó vitát részben magyarázzák a konfliktus már érezhető hatásai. A háború és a válaszul hozott újabb és újabb nyugati szankciók további zavarokat okoznak a globális élelmiszer- és energiaellátási láncban, jelentősen emelik az árakat, és emiatt erősödik az aggodalom világszerte, hogy
lelassul a sőt recesszióba is fordulhat
egy olyan időszakban, amikor globálisan pörög az Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter is figyelmeztetett, hogy a konfliktus jelentős negatív gazdasági hatással jár majd az egész világ számára. A Fehér Háznak ugyanakkor meggyőződése, hogy Moszkvát el kell zárni a nemzetközi fizetési rendszertől – mondta Yellen az amerikai képviselőház pénzügyi bizottsága előtt. Ugyanakkor Washington azzal is tisztában van, hogy az európai országok függnek az orosz gáztól, ami egyelőre szükségessé teszi, hogy engedélyezzék oroszországi székhelyű cégeik működését.
Ráadásul egyelőre úgy tűnik, hogy a szankciók nem hatnak Vlagyimir Putyinra, különösen, mivel nem csupán Európában, hanem Ázsiában is tovább vásárolják az orosz energiahordozókat.
Az EU például a háború kezdete óta 35 milliárd eurót fizetett az orosz olajért, földgázért és szénért, míg mindössze egymilliárdot fordított Ukrajna védelmére,
ismerte el Joseph Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő a héten. Ázsia pedig lecsapott a rendkívüli árengedménnyel kínált orosz olajra, a Bloomberg értesülése szerint elkelt az összes, jövő havi szállításra kínált könnyű-édes (alacsony kéntartalmú) szokol típusú olaj, amelyet a Szahalin-félszigeten termelnek ki. A nevük elhallgatását kérő kereskedőktől szerzett információ szerint a célállomások között van Japán, Dél-Korea, India és Kína is, utóbbiban elsősorban Santung tartomány, ahol a magántulajdonú finomítók jelentős része működik.
A japán Sakhalin Oil and Gas Development (Sodeco) egy japán vevőnek és egy dél-koreai finomítónak adott el szállítmányokat, az indiai ONGC Videsh pedig két indiai állami tulajdonban lévő finomítónak. Mindkét cég tagja az olaj- és gázkitermelésre létrehozott Szahalin-I konzorciumnak az orosz Rosznyefty és az üzemeltető amerikai ExxonMobil mellett. Utóbbi egyébként a saját finomítóiban használja fel neki jutó mennyiséget. Nem sokáig, ugyanis a társaság kivonul az országból, és árulja a Szahalin-I-ben lévő 30 százalékos részesedését.
A santungiak vásárolják az olajat a Kelet-Szibéria–Csendes-óceán vezetéken (ESPO) keresztül is, és az eladók egy része pedig kezdi elfogadni a fizetőeszközként a jüant, hogy kikerülje a szankciókat. Utóbbi igaz a Kínának exportált orosz szénre is.
Kína és India folyamatosan vásárolja az ural típusú olajat is, emiatt az amerikai kormányzat már figyelmeztette is Újdelhit.
Kínában még az állami tulajdonban lévő olajfinomítók is ragaszkodnak a már meglévő orosz szerződéseik teljesítéséhez, csak újakat nem kötnek, miután a kormányzat óvatosságra intette őket a másodlagos szankciók veszélye miatt. Peking egyébként folyamatosan bírálja a nyugati büntetőintézkedéseket, de egy vezető kínai diplomata a hét végén megerősítette, hogy azokat nem fogják szándékosan megkerülni. Kína a világ legnagyobb olajimportőre és az oroszok első számú piaca. Naponta 1,6 millió hordó orosz olajat importál, ennek felét kormányközi megállapodás alapján vezetékeken.
