Az inflációs riadalom még jó ideig fennmaradhat az Atlanti-óceán mindkét oldalán:
tart az energiahiányt tartósító orosz-ukrán háború, nem enyhülnek a beszállítási problémák, és a fogyasztói árak mintha fütyülnének az emelkedésüket fékezendő sorjázó kamatemelésekre. A jegybankok azonban tovább drágítják a hitelfelvételt, nehogy az inflációs ráták később is a jelenlegi évtizedes csúcsok körül ragadjanak.
Kedden a román jegybank (BNR) szigorított, fél százalékponttal 3 százalékra tolva fel irányadó kamatát, és az elemzői várakozások szerint szerdán a lengyel központi bank is ugyanennyit emel, 4 százalékra. A Magyar Nemzeti Bank csütörtökön várhatóan nem nyúl ismét az egyhetes szintjéhez, de egyelőre nem is sürgeti semmi, hiszen a régióban ő emelt a legtöbbet az effektív kamaton - 2020 óta összesen 540 bázispontot -, és a forint árfolyamára sem nehezedik jelenleg nyomás.
Az MNB 6,15 százalékos egyhetes kamatához és a Cseh Nemzeti Bank 5 százalékos irányadó kamatához képest a román ráta még mindig nagyon alacsony. A régió többi jegybankjához képest, amelyek már tavaly ráléptek a gázra, a BNR jelentősen lemaradt, de idén már mindhárom ülésén emelt, hiszen az árak felszökése Romániát se kerülte el. Az éves fogyasztói árindexben februárban már 8,5 százaléknál tartottak, és a márciusi ráta már megközelítheti a 10 százalékot.
A régiót tekintve ezek a szintek nem kiugróak - lengyel márciusban már 10,9 százalékon járt -, a román termelői árindex azonban azt jelzi, hogy elképesztő a nyomás a cégeken: februárban éves szinten rekord 43,8 százalékkal emelkedett, ami két-háromszor nagyobb növekedés, mint a többi közép-európai gazdaságban.
A lej oldaláról nincs akkora nyomás a román jegybankon, mint Budapesten, Varsóban, vagy Prágában,
hiszen a román deviza kisebb forgalmú és a BNR likividitási eszközei segítségével sikerrel stabilizálta az eddigiekben, igaz, hogy a rekord mélypontok közelében. A kamatemelések várhatóan folytatódnak, tekintve, hogy a jegybank közleménye nem túl optimista az inflációs kilátásokat tekintve, legalábbis rövid távra.
A bank szerint a februárban vártnál gyorsabban emelkedhet az infláció a következő hónapokban, hiszen az üzemanyag és az élelmiszerek árát még feljebb pörgeti az oroszok ukrajnai háborúja,
és a nemzetközi szankciók. Mindezek meghaladják annak a mérséklő hatását, hogy egy évvel meghosszabbították a háztartási gáz- és áramszolgáltatás árstopját. Nagyon lelkesen azonban nem szaladhat bele a kamatemelésekbe a BNR, hiszen a román gazdaság - részben a háború következtében, de anélkül is - lelassult, lassan fogadja be az EU-forrásokat. Mindez nehezíti a fellazított költségvetés tervezett szigorítását.
A drágulás a lakosságot is sújtja. A román kiskereskedelmi forgalom elképesztő mértékben nőtt az elmúlt években, 2015-höz képest a múlt év végéig 63,6 százalékkal, ami nagyon jelentősen meghaladja még a régióban második lengyelek 45,9 százalékos bővülését is. A legutóbbi román kiskereskedelmi forgalmi adat három hónapja gyorsuló éves növekedést mutatott januárra, 9,5 százalékot, a kérdés, hogy a lakosság hogyan reagál az egyre borsosabb számlákra: visszafogja keresletét, vagy tovább vásárol. Az elszálló fogyasztás ára egyre növekvő, az ország adósságát felfelé hajtó külkereskedelmi hiány Romániában.
A mínuszba csúszott a külkereskedelmi mérleg a szintén erőteljesen fogyasztó Lengyelországban is az elmúlt háromnegyed évben. A 3,5 százalékos irányadó kamatot akár 7,5-re is emelheti a lengyel jegybank - írták jegyzetükben az ING elemzői -, hiszen a fogyasztást az állami költségvetés lazítása és az Ukrajnából érkező menekültáradat is tovább duzzaszthatja. A román fő kamat a Capital Economics jegyzete szerint elérheti az 5 százalékot, miközben a hatalmas folyó fizetési mérleg miatt aggódó BNR várhatóan rekord mélypontokra hagyja gyengülni a lejt, az euró ellen az 5-ös szinten is túlra, 5,15 környékére a jelenleg 4,94-ről.
