Először haladták meg az évi kétezer milliárd dollárt a globális katonai kiadások, és a jelek szerint nincs megállás, mivel Európa folyamatosan erősíti védelmét Oroszország ukrajnai inváziója miatt – írja a Bloomberg hírportál.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfőn közzétett jelentése szerint 2021-ben az államok mintegy 2113 milliárd dollárt költöttek haderőik megerősítésére, amely összeg reálértéken 0,7 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
A SIPRI adatai szerint a 2011 és 2014 között némileg estek a katonai kiadások, ám az ezt követő 7 évben folyamatosan nőttek. Az ukrajnai háború hatására több európai ország is bejelentette, hogy növeli katonai kiadásait annak érdekében, hogy erősítse haderejét.
„Európa már eleve növekvő tendenciát mutatott a katonai kiadások terén, és ez csak erősödni fog. A változás általában lassan megy végbe, egészen addig, amíg nem jön egy krízis, ami az ukrajnai háborúval sajnos megérkezett, és ami felgyorsítja a folyamatokat” – mondta Lucie Beraud-Sudreau, a SIPRI katonai kiadásokért és fegyvertartásért felelős igazgatója.
A katonai kiadások 2015 óta tartó felfutása részben a Krím félsziget Oroszország által annektálásának tudható be, ami miatt az európai országok fokozatos fenyegetettséget észleltek, másrészt a Donald Trump elnök vezette amerikai adminisztráció folyamatosan nyomás gyakorolt a NATO-tagállamokra, hogy a GDP-jük nagyobb százalékát fordítsák védelmi kiadásokra.
Európa a globális katonai kiadások mintegy 20 százalékát vállalta magára 2021-ben, míg ugyanezt Kína esetében 14 százalékra becsülik. A SIPRI adatai szerint a katonai kiadási tortából továbbra is az Egyesült Államok hasítja ki a legnagyobb szeletet, mintegy 39 százaléknyit. Bár az USA fegyvervásárlásai csökkentek, több forrást fordítottak kutatás-fejlesztésre, ami arra enged következtetni, hogy jobban összepontosítanak az újgenerációs technológiákra.
Mivel az európai országok ígéretet tettek védelmi költségvetésük növelésére, a fegyverek modernizálása és korszerűsítése kulcsfontosságú prioritás lesz. Ezzel kapcsolatban válaszút előtt állnak az országok: vagy más államoktól szerzik be a fegyvereket, vagy hosszútávú célként befektetnek a hazai hadiipar fejlesztésébe, és saját maguk gyártják le a szükséges fegyvereket.
Ugyanakkor az is látható, hogy Oroszország ukrajnai inváziójának nem csak a fegyvervásárlások megugrása az egyetlen következménye. A logisztika, az üzemanyagellátás, a megfelelő gumiabroncsok, valamint a biztonságos kommunikáció megvalósítása szintén kulcsfontosságú terület a védelem megszervezésénél.
