Putyint siratják: dől az olajbevétel, mégis elszállt a költségvetés – az EU-ból nézve azonban kicsit másképp fest
Hatalmasra nőtt az orosz költségvetés hiánya az idei év első négy hónapja alatt: az egész évre tervezett másfélszeresére nőtt, és elérte az éves GDP 2,5 százalékát, noha az iráni háború hatására Moszkva olajbevételei megugrottak . Mielőtt Vlagyimir Putyint kezdenénk siratni: az Európai Unió tagországainak java pezsgőt bontana, ha meg tudna állni ekkora deficitnél – igaz, ők nem viselnek háborút, csak a költségeit állják Ukrajnában.
Több mint az éves cél, és az olajárak bevétele sem állította meg a növekedést
Bár a 2,5 százalékos hiány alacsonynak tűnhet (az eurózóna tavalyi átlaga ennél nagyobb, 2,9 százalék volt, és számos ország ennél jóval magasabb hiányt halmozott fel tavaly), az Interfax beszámolója szerint ez 5,877 ezermilliárd rubelt tett ki, és négy hónap alatt összejött, noha az egész éves deficitcél 3,786 ezermilliárd rubel volt és a tavalyi év azonos időszakában az orosz költségvetés csak 2,931 ezermilliárd rubel hiányt halmozott fel.
Az orosz deficit az év első három hónapjában 4,576 ezermilliárd rubel volt, tehát a megugró olajbevételek ellenére áprilisban újabb 1,3 ezermilliárd rubellel nőtt a hiány.
A Bloomberg szerint mindez arra is rámutat, hogy a kibontakozó energiaválság hatására az orosz olaj iránti megnövekedett kereslet sem enyhít az ukrajnai háború okozta fiskális nyomáson.
Az olajbevételek ugyan hathavi csúcsra értek áprilisban, ennek ellenére az első négy hónap egészét tekintve 38 százalékot csökkentek az olaj- és gázbevételek, főként az iráni háború előtti diszkontárazás miatt. Ezzel szemben a kiadások 16 százalékkal, az állami beszerzések költségei pedig 41 százalékkal nőttek az orosz pénzügyminisztérium közlése szerint.
Az orosz költségvetésen egyelőre nem módosítanak, a jegybank viszont óvatosságra int
A tárca azonban ragaszkodik hozzá, hogy a számok összhangban vannak a tervekkel, ami az év végére strukturális egyensúlyt céloz. Ennek elérése ahhoz is kell, hogy a jegybank folytatni tudja a monetáris lazítást, amire nagy szüksége van a tartósan magas kamatoktól nyögő orosz gazdaságnak, mely a recesszió szélén egyensúlyozik.
A jegybank döntéshozói az inflációs veszélyek mellett pont a költségvetési bizonytalanság emelkedését emelték ki legutóbbi döntésükkor,
ami óvatosabb kamatcsökkentési pályához vezethet. Az idei költségvetésben a védelmi kiadások csökkentése szerepel, miközben az elsődleges, kamatfizetési kötelezettség nélküli egyenleget egyensúlyban tartaná.
