Ezekre az adatokra várunk csütörtökön

Amerikai Egyesült Államok

Az április  16-val végződő hét új munkanélkülisegély-kérelmeinek számáról közölnek ma adatokat az amerikaiak. A megelőző hetekben emelkedett a szám, és várhatóan az új adat sem lesz sokkal alacsonyabb az előző heti 185 ezernél. Az év elejéhez, és különösen a 2020-as és 2021-es pandémiás évhez mérten azonban még mindig szép a javulás, vagyis a munkaerőpiac oldaláról nem éri nyomás az amerikai jegybankot arra, hogy megszakítsa a márciusban az infláció leküzdése érdekében indított kamatemelési ciklust.

Hollandia

Az Európai Unió ötödik legnagyobb gazdaságában januárban éves alapon 11,1 százalékkal nőtt a háztartások fogyasztása, azaz szépen folytatódott a kilábalás a világjárvány hullámai okozta visszaesések után, az áruforgalomban és a szolgáltatásokban is. A februári adatok ma érkeznek, és némiképp lassuló, de továbbra is erőteljes növekedést mutathatnak.

Lengyelország

Adatcsokor érkezik ma Varsóból. Az ipari termelés erőteljes – februárban éves alapon 17,6 százalékos– bővülése az elemzői várakozások szerint megtörhetett a háború és az európai energiaválság hatására, és 2 százalék felett maradhatott a munkanélküliségi ráta, amely a múlt év második felében még 1 százalék alatt tanyázott. Némileg alábbhagyhatott a magánszektor béreinek februárban még 11,7 százalékos éves növekedése, a termelői áraké azonban valószínűleg gyorsult az előző havi 15,9 százalék után.

Törökország

Lassan növekedett az elmúlt hetekben a török devizatartalék, de még messze van a tavalyi csúcstól, az április közepi adat ma esedékes. A török jegybank nehéz helyzetbe manőverezte magát tavaly, hiszen az infláció emelkedése ellenére lejjebb és lejjebb tolta kamatait. Az eredmény a líra zuhanása volt – a folyamat megfordítása nem volt lehetséges a tartalékok leapasztásával –, az infláció pedig márciusra meghaladta a 60 százalékot, pedig a jegybank idén már nem lazított tovább.

Magyarország

Egyhetes betéti tendert tart ma a Magyar Nemzeti Bank, tavaly nyár óta 555 bázisponttal, 6,15 százalékra emelkedett a kamat a heti tendereken. Ez vált az MNB effektív fő kamatává, ennek a felfelé tolásával küzdött a magyar jegybank a felszökő infláció ellen, és ezzel sikerült visszaerősíteni a forintot az orosz–ukrán háború kitörése miatt elért rekordgyenge szintről. A legutóbbi négy tenderen azonban az MNB már nem nyúlt a kamatszinthez.