Közel négyezer új vírust hoz felszínre az éghajlatváltozás 2070-ig

A Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint a globális felmelegedés hatására 2070-re 4 ezer új típusú vírus fog elterjedni az emlősök között, beleértve az állatokat és az embereket is, amiben nagy szerepe lesz a denevéreknek. A szerzők szerint a klímaváltozás miatt az állatoknak el kell majd költözniük a melegebb éghajlatokról, és kényszervándorlásuk során számos, addig ismeretlen fajjal találkozhatnak.

A további négyezer vírus megjelenése persze nem azt jelenti, hogy további négyezer lehetséges Covid–19-járvány törhet ki – tisztázta a CNBC-nek Greg Albery, a tanulmány társszerzője, hozzátéve, hogy ettől függetlenül mindegyiknél fennáll a lehetőség, hogy befolyásolja az állatok egészségét, és esetleg átterjedjen az emberi populációkra.

A denevérek különösen nagy valószínűséggel terjesztik a vírusokat repülés közben. A jelentés megállapította, hogy az új fajok közötti első találkozások csaknem 90 százaléka a denevérek között játszódik majd le, elsősorban Délkelet-Ázsiában. Ettől függetlenül nem lehet hibáztatni az állatokat.

A denevérek aránytalanul felelősek, de igyekszünk hangsúlyozni, hogy nem kell ezért őket hibáztatni – és hogy megbüntetésük (leölés, migráció megakadályozása) valószínűleg csak ront a helyzeten azáltal, hogy fokozza a szétszóródásukat és gyengébb egészségi állapotba kerülnek– mondta Albery.

A kutatómunka során számítógépes modellezést használtak, hogy előrejelezzék a várható faji találkozásokat és átfedéseket. Eszerint az új vírusok terjedési gócpontjai között lesz majd a Száhel övezet, az Etióp-felföld, az afrikai Rift-völgy, valamint Kelet-Kína, India, Indonézia és a Fülöp-szigetek. Mindemellett egyes európai régiók is szolgálhatnak fő terjedési pontként a jelentés szerint, azonban Albery nem volt hajlandó pontosítani, hogy melyek.

Sajnos továbbra is egyre gyakrabban és egyre gyakrabban fogunk látni zoonózisos betegségeket– mondta Matthew Aliota, a Minnesotai Egyetem Állat- és Orvosbiológiai Tudományok Tanszékének professzora a CNBC-nek. (A zoonotikus betegségek azok, amelyek állatok és emberek között terjednek.)

Daniel Bausch, az Amerikai Trópusi Orvostudományi és Higiéniai Társaság elnöke is egyetértett a tanulmány általános következtetésével, azonban szerinte a terjedés modellezése képlékeny eredményeket szülhet.

Az emberi viselkedésben bekövetkezett változások (pl. vándorló állatok vadászata) és az éghajlatváltozás miatti változások a talajban – például az urbanizáció és az élőhelyek változásai, mint az autópálya- és gátépítés – akadályozhatják az emlősök vándorlását, és korlátozhatják a keveredést. Lehetnek forró pontok, de hideg foltok – például lakhatatlanná váló területek – is kialakulhatnak – mondta Bausch.

Egymilliárd dollárba kerülhet a zoonózisos vírusok megfelelő azonosítása és azok terjedésének megakadályozása a jelentés szerint. Aliola szerint a felkészültség a kulcs, amihez támogatni kell a kutatásokat és a felügyeleti rendszerek létrehozását.