Megrázta Sanghajt a szigorú vesztegzár, az egész ország gazdaságát visszavetheti a járvány
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz elmúlt hét rekord magas fertőzöttségi számai miatt úgy döntött a városvezetés, hogy legkevesebb egy hétre lezárja a pénzügyi központot két részletben, hogy teszteljék a 25 millió fős város lakosságát. Az elmúlt két, viszonylag akadálytalan év után már nem vártak ilyen mértékű átfogó megszorításokra, a járvány első hulláma óta a mostani a legsúlyosabb korlátozás.
Sanghaj bezárása jelentős gazdasági következményekkel jár Kínára és a világra nézve is. A Bloomberg adatai alapján a város a nemzeti GDP mintegy 3,8 százalékát, az ország külkereskedelmének pedig egyötödét adja. Most azonban számos nemzetközi vállalat kénytelen volt felfüggeszteni sanghaji termelését, köztük a japán Shiseido kozmetikai cég és a Tesla is.
Más vállalatok, mint például Kína legnagyobb csipgyártója, a SMIC és az Apple beszállítója, a Pegatron az úgynevezett zárt hurkú rendszernek köszönhetően folytatták működésüket. Szakértők szerint azonban hosszú távon nem fenntartható, hogy a gyárakban aludjanak az alkalmazottak és ne keveredjenek a lakossággal.
Várhatóan a tengeri fuvarozásban is lesznek fennakadások, a világ konténerszállítmányozása szempontjából legforgalmasabb sanghaji kikötő működésére is hatással vannak az ellenőrzések. A nem hatékony tesztelés csökkentette a létesítményben dolgozni tudó teherautó-sofőrök számát, míg mások úgy döntöttek, hogy inkább távol maradnak ezzel elkerülve a karantént – számolt be a Caixin médiacsoport.
A közgazdászok már be is árazták a lezárásokat és csökkentették növekedési előrejelzéseiket. A kínai Hongkongi Egyetem kutatói szerint a bezárások valószínűleg legalább havi 46 milliárd dollárba, a GDP 3,1 százalékába kerülnek a kieső gazdasági teljesítmény miatt, és a hatás megkétszereződhet, ha több városban szigorítani kell a korlátozásokat. A UBS svájci pénzügyi szolgáltató szerint a hosszan tartó korlátozások 4 százalék felé tolhatják a növekedést idén, ami jóval a pekingi 5,5 százalékos cél alatt marad.
A hét végén a Morgan Stanley is csökkentette gazdasági előrejelzését, közgazdászai a korábbi 5,1 százalékról 4,6 százalékra mérsékelték a várható éves növekedési ütemet. Alapforgatókönyvük szerint a fellendülés többnyire az év utolsó negyedévére várható, a legrosszabb szcenárió szerint pedig Peking egészen 2023 első feléig kitarthat „zéró Covid” stratégiája mellett, és „az ismétlődő bezárások súlyosabb ellátási lánc megszakadást és mindössze 4 százalékos GDP-növekedést eredményezhetnek” – közölték.
A sanghaji és pekingi amerikai kereskedelmi kamarák közös felmérése szerint a kelet-ázsiai országban működő amerikai multinacionális vállalatok több mint fele is csökkentette éves bevételi előrejelzését. A 167 vállalattal, köztük 76 feldolgozóipari céggel végzett felmérésből kiderült, hogy a gyártók 82 százaléka lelassult vagy csökkent termelésről számolt be az alkalmazottak hiánya, az ellátási hiány vagy a bezárások miatt. A válaszadók 54 százaléka már csökkentette is a 2022-es bevételi előrejelzéseit, bár 38 százalékuk szerint még túl korai megbecsülni a hatást. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara szerint a válaszadók fele volt csak elégedett Kína világjárvány elleni erőfeszítéseivel, 77 százalékuk pedig elégedetlenségét fejezte ki a karanténok hosszával kapcsolatban.
