Európa-szerte fellendülőben van a vasúti közlekedés. Az utazás körülményeinek javítása, valamint a növekvő kereslet hatására reneszánszukat élik a hálókocsis vonatok, amelyek nagy sebességgel szelik át a kontinenst – írja a New York Times. Az utasforgalom további növekedéséhez azonban számos kihívással kell szembenézni, például eredményesen kell felvenni a versenyt, az olcsó és rövidtávú repülőjáratokkal.
Ennek kiküszöbölésére Franciaországban, Ausztriában és Svájcban is lépett a kormány, amire a koronavírus-járvány is rásegített. A francia kormány Air France Covid-mentőcsomagja megkövetelte a légitársaságoktól a belföldi járatok megszüntetését, ha volt olyan vasúti alternatíva, amely kevesebb, mint két és fél órás utazást vett igénybe.
Az osztrák kormány is hasonló feltételekhez kötötte az Austrian Airlines támogatását, és igyekezett a fiatalokkal is megkedveltetni a vasúti közlekedést.
2019-ben nőt a vasúti utasforgalom, ám volt honnan, hiszen az Európa Unió utasforgalmának mindössze 8 százaléka köthető vonathoz. A kampány mellett az európai vezetők az infrastruktúra fejlesztésével is igyekeznek minden több embert a fenntartható közlekedési formának számító vasúti felé terelni. Ilyen például a Wifi létesítése a vonatokon, a szerelvények modernizálása, vagy éppen a pályalétesítések és -felújítások, mivel az elavult sínrendszerek gyakran gördítenek akadályt a vonatközlekedés elé, különösen Kelet-Közép-Európában.
„Az a kiinduló ötletünk, hogy egy munka miatt utazó személy a vonatot részesítse előnyben, amennyiben az út négy óránál nem hosszabb, turisták esetében pedig ugyanez hat óra” – mondta Alberto Mazzola, a Európai Vasúti és Infrastruktúra Vállalat ügyvezető igazgatója. Hozzátette: a kormányok a vasúti infrastruktúra fejlesztésében látják a döntő faktort, hogy az emberek szívesebben szálljanak inkább vonatra, amennyiben a közlekedés gyors és biztonságos, emellett pedig kényelmes. „Ezt már 20 évvel ezelőtt is hallottuk, a különbség az, hogy a beruházások is valóban elindultak” – mondta.
Egyre nagyobb divathullám a vonaton aludni
Az éjszakai járatok komoly súllyal bírnak a növekvő vasúti forgalomban. A fapados légitársaságok, illetve a nagysebességű nappali vonatokba történő kormányzati befektetések, háttérbe szorították a lassabb éjszakai vonatozást. A mérleg nyelve azonban már a pandémia előtt kezdett az egyensúlyi állapot felé billenni, az éjszakai vonatozás reneszánszával pedig tovább szűkülte az olló.
„Franciaországban és egész Európában újraéled az éjszakai vasúti közlekedés. Nagy a kereslet mind a turisták, mind a politikusok részéről az utazás ezen formájának irányába” – mondta Alain Krakovitch, az SNCF francia állami vasúttársaság igazgatója. A vállalat tavaly újraindította az éjszakai szerelvényeket Párizs és Nizza között, a vonatra már 19 eurótól lehet jegyet vásárolni. Az EasyJet légijáratára ugyanez 31 euróba kerül, amely a poggyászdíjat és a reptéri transzfert sem tartalmazza. De indul éjszakai járat Párizs és Toulouse, valamint Párizs és Lourdes között, de 2023 év végétől egészen Berlinig is el lehet vonatozni éjszaka a francia fővárosból, a tervek szerint nyolc óra alatt, egy átszállással.
„Óriási az kereslet az utasok részéről. Az utas el tud aludni Párizsban és felébred Nizzában, ezzel pedig megspórolt egy éjszakát egy szállodában” – tette hozzé Krakovitch.
Hasonló összeköttetés létesült tavaly Svájcban is. Zürichi indulással összekötötték az alpesi ország fővárosát Berlinnel, Budapesttel, Prágával, valamint Zágrábbal is. De hasonlót tervez a holland-belga European Sleeper vállalat Brüsszel és Prága között amszterdami és berlini megállókkal, reményeik szerint idén nyártól.
Az ÖBB Nightjet a közelmúltban indította útnak a hálókocsis szerelvényeket Bécs és Párizs között, 30-200 eurós jegyekkel. Egyes kabinok saját zuhanyzóval és WC-vel rendelkeznek.
Nehéz versenyre kelni a fapadosokkal
Kihívásokat jelentenek azonban, hogy ezek a járatok csak bizonyos – mint, ahogy fentebb is olvasható – nagyobb desztinációkat érintenek. A további városok vasúti összekapcsolása fejtörést okoz a vasúttársaságoknak. Jelenleg ugyanis a rengetek átszállás, és ezért felszámított felárak miatt még mindig olcsóbb repülővel utazni bizonyos városok között, mint vonattal, főleg ha több országhatárt is át kell lépni. Egyelőre tehát komoly akadályokba ütközik, hogy vasúti közlekedés megfizethetősége a repülőjáratokéhoz igazodjon.
„További problémát jelent, hogy a hatalmas európai vasúthálózatból hiányzik az egységes jegyrendszer” – mondta Mark Smith, az utazással kapcsolatos információkat szolgáltat The Man is Seat 61 nevű honlap vezetője. Hozzátette: a vonatozás sok esetben jár jó ár-érték aránnyal, különösen ha a repülésnél figyelembe vesszük a poggyászdíjat, valamint a reptérre jutás költségét. Sok utazó azonban akkor is a vonatot választja, ha adott esetben drágább, mintha repülővel ment volna. Mark Smith elmondta: hogy 20 évvel ezelőtt, amikor elindította honlapját, még vagy egészségügyi okok miatt választotta valaki a vonatozást a repüléssel szemben, vagy azért mert utóbbitól félt. Ma már viszont nem csak ezért vonatozik valaki repülés helyett – mondta.
