Denisz Smihal ukrán kormányfő és Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter az Egyesült Államokban tárgyal a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetőivel az országnak nyújtandó pénzügyi segítségről. Ukrajna gazdaságát tönkretette az orosz invázió, a az előrejelzések szerint 45 százalékkal zsugorodik az idén, az márciusra elérte a 13,7 százalékot, és 

az árak a kijevi központi bank szerint havonta 4,5 százalékkal nőnek. 

Az IMF és a Világbank már jóváhagyott kétmilliárd dollár értékű hitelt Ukrajnának az invázió kezdete óta, és utóbbi dolgozik egy újabb, majdnem 1,5 milliárd dolláros csomagon is. (Egy dollár 340,11 forint.) Emellett várhatóan az is több százmilliárd eurót fordít majd az ország újjáépítésére. 

Fotó: ED JONES / AFP


Ez a fajta támogatás létfontosságú, de Olekszandr Kravcsuk közgazdász szerint a szóban forgó összegek nem elegendők az ország pénzügyi stabilitásának megőrzésére. „A nemzetközi partnerek által nyújtott pénzek szinte mindegyike kölcsön volt, még ha alacsony kamatozású is. Ez azt jelenti, hogy az ország adósságfüggősége és adósságterhe csak nőni fog, és nagyon nehéz lesz visszafizetni ezeket a hiteleket” – nyilatkozta a Deutsche Wellének. Kravcsuk szerint ezért az is 

szükséges, hogy leírják az ország korábbi adósságának „tekintélyes részét”.
A Világbank adatai szerint Ukrajna külső adóssága már a háború előtt elérte a 129 milliárd dollárt, ami a GDP 78,8 százalékának felel meg. Az ukrán jegybank szerint ebből 16 milliárdot kellene törleszteni az idén. Az adósságot ráadásul egyszer már átstrukturálták 2015-ben, miután Oroszország annektálta a Krím félszigetet. Az IMF-nek azonban egy szigorú feltétele van: Kijevnek fel kell gyorsítania a törlesztést, amennyiben a GDP növekedése meghaladja az évi három százalékot, és Kravcsuk szerint ez „hurok lett a gazdaság nyakán”.

Fotó: SERGEI SUPINSKY / AFP

Megakadályozni az elszegényedést

A háború elhúzódása következtében az ENSZ becslése szerint az ukrán lakosság majdnem harminc százaléka szegénységbe süllyedhet, ami 18 év gazdasági növekedését tenné semmissé. A világszervezet fejlesztési programja (UNDP) ezért felszólította a nemzetközi közösséget, segítsen finanszírozni az ukránok „ideiglenes alapjövedelmét”. 

A kijevi kormányzat ugyan egyelőre még a háború előtti szinten tartja a szociális kiadásokat, az adó- és vámbevételek zuhanása miatt havonta öt-hét milliárd dollárral nő a költségvetési hiány. 

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) helyi tagjai között végzett felmérése szerint az országban csupán a vállalatok 41 százaléka működik a háború előtti szinten, 29 százaléka kénytelen volt áttelepíteni a termelést Ukrajnán belül, 19 százaléka pedig a határokon túlra. 

Fotó: YASUYOSHI CHIBA / AFP


Ukrajna kulcsszerepet játszik a világ élelmiszerpiacán, a gabonakivitel azonban 30-50 százalékkal visszaeshet az idén, miután a termés jelentős részét képtelenek learatni, elveszítették a vetésterület ötödét, és az oroszok lezárták a fekete-tengeri kikötőket. A kijevi jegybank nullaszázalékos hitelt ajánlott fel a mezőgazdasági termelőknek, hogy elvégezhessék a tavaszi vetést. És a lehetőséggel eddig már mintegy háromezer vállalkozás élt is.

Ha új, akkor legyen zöld

Mivel gyakorlatilag a nulláról kell kezdeni, az újjáépítés lehetőséget biztosít Ukrajna számára ahhoz, hogy példamutató zöldgazdaságként éledjen újra. „Mi lehetünk a kísérleti alanyok, a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektek új technológiáinak táptalaja” – nyilatkozta a Politicónak Leszja Vaszilenko. Az EU-párti Hang (Holosz) ellenzéki képviselője, az ukrán parlament klímaügyi albizottságának vezetője vissza szeretné fordítani a szovjet idők környezetszennyező feldolgozóipari örökségét, ezzel pedig az ország Európa azon törekvésének motorjává válhat, hogy 2050-re elérje a nettó zéró kibocsátást. Csupán azzal, ha a lerombolt otthonokat a leginkább energiatakarékos anyagokkal és technológiákkal építik újjá, máris 

hatalmas új hazai iparágat és szakképzettségi bázist hozhatnak létre, amelyet aztán exportálhatnának az EU-ba, 

ahol hiány van képzett hőszivattyú- és szigetelésszerelőkből – hangsúlyozta. Emellett Ukrajna kiszolgálhatná az elektromos autók alkatrészei, a hőszivattyúk vagy a környezetbarátabb mezőgazdaság iránti növekvő keresletet, ez utóbbi pedig óriási lehetőséget jelent az ország mezőgazdaságának a megreformálására.