Európa fizeti majd az ukrán újjáépítés árát

Az Európai Unió szolidaritási alapot készül létrehozni, hogy finanszírozza Ukrajna háború utáni újjáépítését, és a Bloomberg értesülése szerint Brüsszel már tudatta a tagállamokkal, hogy várhatóan nekik kell majd állniuk a költségek döntő részét. Az alap hasonló lesz, mint az, amelyet a koronavírus-járvány okozta válság kezelésére használnak a 27-ek, a befektetéseket és a reformokat az ukrán kormánnyal egyeztetve finanszírozzák,

de azt még nem lehet tudni, hogy annak mekkora része lesz a segély, illetve a hitel.

Mivel a háború még tart, és senki nem tudja, mikor ér véget, ezért egyelőre az alap számára szükséges összeget sem lehet meghatározni. Az Európai Bizottság azonban arra számít, hogy az a következő évtizedekben eléri a több százmilliárd eurót, és az újjáépítési tervekről már egyeztetnek brüsszeli és washingtoni illetékesek, valamint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF). (Egy euró 373,69 forint.) A nemzetközi pénzügyi szervezetek, az EU és az Egyesült Államok nem csupán Kijev anyagi támogatását kész biztosítani, de azt is garantálni akarja, hogy a pénzt megfelelően használják majd fel – és ez nem lesz egyszerű feladat.

Az egyik legsúlyosabb akadály a rendszerszintű korrupció;

Ukrajna a lehetséges százból 32 pontot szerzett tavaly a Transparency International Korrupció Érzékelés Indexe (CPI) szerint, és így a 122. helyen végzett 180 ország között. (Oroszország még rosszabbul teljesített, 29 ponttal a 136.) A másik fő akadály a felügyeleti mechanizmusok hiánya.

A bizottság első lépésként a Világbankkal közösen felméri, hogy mennyi pénz szükséges az ország helyreállítására. Az ukrán kormány becslése szerint az orosz támadások már eddig mintegy 1000 milliárd dollárnyi kárt okoztak. A legfontosabb az infrastruktúra helyreállítása és a közszolgáltatások fenntartása. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt mondta Ursula von der Leyennek, az EB elnökének, hogy a kormánynak havi öt-hét milliárd dollárra van szüksége a munkabérek és egyéb szociális kiadások kifizetésére. (Egy dollár 345,97 forint.) Az EU egyébként a háború kezdete óta már jóváhagyott egy hatszázmillió eurós kedvezményes hitelt Ukrajna számára, és egy hasonló összegűt nyújt várhatóan még a nyár előtt. Az IMF pedig egy 1,4 milliárd dolláros sürgősségi finanszírozást biztosított, miközben hatálytalanított 2,2 milliárdnyit a korábbi ötmilliárdos hitelből, mivel nyilvánvalóvá vált, hogy Kijev nem tudja teljesíteni a fennmaradó rész folyósításához szükséges reformokat és feltételeket, többek között a korrupció elleni küzdelem terén.

Több tagállam, például Svédország és Szlovénia azt is szorgalmazza, hogy fordítsák az ukrán újjáépítésre a szankciós listán szereplő orosz oligarchák befagyasztott vagyonát. A nyugati büntetőintézkedések miatt sorra vonulnak ki a külföldi cégek Oroszországból, vagy függesztik fel a működésüket. A világ negyedik legnagyobb autógyártója,

a Stellantis kedden jelentette be, hogy logisztikai problémák és a szankciók miatt felfüggeszti a gyártást utolsó oroszországi gyárában,

ahol a japán Mitsubishivel közösen furgonokat készítettek. A Stellantis gyártott és forgalmazott Peugeot, Citroёn, Opel, Jeep és Fiat típusú járműveket az országban, de a Reuters beszámolója szerint így is csak az orosz autópiac egy százalékát adta. Az orosz exportot és importot már az invázió kezdete után felfüggesztették, a termelést átvitték Nyugat-Európába, és befagyasztották a tervezett befektetéseket.

Az Oroszország elleni szankciók azonban nem terjednek ki a mezőgazdaságra, bár egyre erősödik a nyomás a külföldi agrárcégeken az ukrán termelők és uniós politikusok részéről, hogy szakítsák meg az együttműködést Moszkvával. Olyan óriásokról van szó többek között, mint a világ legnagyobb vegyipari vállalata, a német BASF és a svájci Syngenta, amelyek vetőmagokat és növényvédő szereket szállítanak Oroszországnak. Utóbbi ráadásul leállította a szállítást Ukrajnának, annak ellenére, hogy érvényes szerződésük van, és az ukránok előre fizettek – idézte a Politico Dmitri Szkornyanovot, az egyik legnagyobb ukrán agrárcég, a HarvEast vezérigazgatóját. A nyugati cégek azzal védekeznek, hogy humanitárius missziót teljesítenek, a globális éhínséget akadályozzák meg, mivel Oroszország a világ legnagyobb árpa-, búza- és napraforgóolaj-exportőrei közé tartozik, és olyan közel-keleti és észak-afrikai országok függnek tőle, ahol egyébként is gyenge az élelmiszer-biztonság.