Az Európai Bizottság pénteken utasította a tagállamokat, hogy havonta adjanak jelentést a rendelkezésre álló gabona, olajos magvak és rizs mennyiségéről, hogy meg lehessen előzni és kezelni az esetleges ellátási zavarokat. Brüsszel az adatokat nyilvánosságra hozza majd, hogy biztosítsa az átláthatóságot, és aktuális, pontos képet adjon a rendelkezésre álló tartalékokról. Az élelmiszerbiztonság szerepelt a külügyminiszterek ülésének napirendjén is, amely után Joseph Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő elmondta, hogy jelenleg húszmillió tonna gabona van ukrán silókban, és alternatív útvonalakat keresnek ennek az elszállítására. Emlékeztetett, hogy 

az orosz blokád miatt 16 hétbe telik uniós tagállamok fekete-tengeri kikötőin keresztül exportálni az ukrán gabonát, és már az is nagy szó enne, ha ezt az időt sikerülne csökkenteni. 

 

Gabona, búza
Fotó: Anadolu Agency via AFP

Az EU emellett azon is dolgozik nemzetközi partnereivel, hogy senki ne korlátozza az agrártermékek exportját, és tegye ezáltal még súlyosabbá a globális ellátási helyzetet. „A koronavírus-diplomácia után most élelmiszer-diplomáciát folytatunk” – fogalmazott a sajtótájékoztatón, ahol azt is aláhúzta: senki nem hiheti el Moszkva érvelését, hogy az élelmiszerárakat a nyugati szankciók hajtanák, hiszen azok  agrártermékekre és műtrágyára nem vonatkoznak.
A világ legnagyobb gabonaexportőrei közé tartozó Ukrajna élelmiszer-kivitele drasztikusan visszaesett az azovi- és a fekete-tengeri kikötők blokádja, a szétbombázott utak és vasutak miatt, Moszkva pedig a nyugati szankciók felülvizsgálatát szabta a kikötők megnyitásának feltételéül. Ráadásul mivel az oroszok stratégiájának része, hogy aknákat telepítenek a földekre, a munkaerő- és műtrágyahiánnyal együtt ez azt jelenti, hogy Ukrajnában csak a tavalyi termés fele várható.

Fotó: AFP


Az EU nem függ az ukrán agrárkiviteltől, jórészt csak takarmányt importál az országból, amelyet könnyű más forrásokból beszerezni. A legtöbb gabonaféléből a 27-ek önellátóak, bár jelenleg problémát okoz, hogy a szokatlan hőség miatt várhatóan rosszabb lesz a búzatermés az idén Franciaországban, amely az egyik legfontosabb forrás. Az uniós vezetők inkább attól félnek, hogy ha az elmaradó ukrán export miatt a közel-keleti országokban éhínség tör ki, akkor annak dominóhatása lesz, és az egyébként is magas globális élelmiszerárak az egekbe szöknek. A Politicónak több brüsszeli illetékes is úgy nyilatkozott, hogy szerintük 

Oroszország előre megfontolt szándékkal okoz éhínséget, hogy újabb migrációs hullámot indítson az EU-ba.
ENSZ-szakértők azonban arra is figyelmeztetnek, hogy bár a főbűnös egyértelműen Oroszország, a problémát tovább súlyosbítják az EU tervezett energiaszankciói. Ha Európa azonnali alternatív forrásokat keres az orosz energia kiváltására, akkor azzal csak tovább pörgeti az árakat, és lehetetlenné teszi több millió ember számára, hogy élelmiszerhez jusson, mondta a lapnak Máximo Torrero aaz ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) vezető közgazdásza.