Az 1990-es évek második felének két számjegyű szintjére tért vissza a lengyel a nulla közeli rátákról, tavaly nyár óta megállíthatatlan az emelkedése. A májusi adatokat kedden közölték, a közép-európai régióban elsőként, és az éves drágulási ráta az áprilisi 12,4-ről 13,9 százalékra emelkedett.
Az uniós állam- és kormányfők hétfői döntése nemcsak a Barátság olajvezeték hozzánk érkező déli ágát tartja működésben, hanem a lengyeleket – és a németeket – ellátó északit is. Az utóbbiak azonban, hogy az Oroszország elleni szankciókat erősítsék, lemondtak az olcsóbb orosz olajról, és a drágább tengeri szállítású egyéb olajfajtákra térnek át, annak ellenére, hogy a lengyeleknél két és fél évtizedes, a németeknél pedig rekordmagasra hágott az infláció.
A lengyel kormány az orosz–ukrán háborúnak tulajdonítja az inflációt, és „putyinfláció” néven emlegeti, Mateusz Morawiecki miniszterelnök még ki is fejtette, hogy a lengyel árak alakulása egyetlen ember tetteitől és döntéseitől függ: Vlagyimir Putyin orosz elnökétől.
A háború Ukrajnában érinti az energiaárakat, és érinti mindennek a költségét
– nyilatkozta még az áprilisi inflációs adatok közlése előtt.
Valóban látható, hogy a háború kezdete óta hónapról hónapra lendületesen emelkednek a lengyel fogyasztói árak: márciusban 3,3, áprilisban 2, májusban 1,7 százalékra.
A lengyel nemzeti bank sorozatban emeli a kamatait az infláció megállítására, de önmagában ezzel nem tudta megállítani az infláció emelkedését, ahogy a régió többi jegybankja sem.
A kamatemelésekre azonban szükség van, hogy legalább egy-két éves horizonton sikerüljön megfogni az inflációt.
A májusi adatok ráerősítettek a várakozásra, hogy a varsói monetáris politikai döntéshozók erőteljesen tovább emelik a kamatokat. Ez megmagyarázza a kontrasztot a złoty keddi erősödő és a forint gyengülő mozgása között, hiszen a Magyar Nemzeti Bank – amely épp kedden tartja kamatdöntő ülését – arra készített fel, hogy lassítja kamatemeléseit.
A magyar infláció egyébként lényegesen alacsonyabb a régió legnagyobb gazdaságaiban mértnél – áprilisban még egy számjegyű volt –, ami magasabb reálkamatot jelent. A forint alulteljesítése azért sem logikus, mert az uniós döntés az olajembargóról a lengyel külkereskedelmi mérlegre kedvezőtlen, a magyarra nézve viszont a választható változatok közül a legjobb, hiszen középtávon olcsóbban kapjuk az olajat, mint a lengyelek, és az ellátás biztonsága sem sérült.
Az olaj ára emelkedett az embargós megegyezés után, ami növeli az európai inflációs nyomást és a veszélyét. A közép-európaiak után várhatóan júliusban az Európai Központi Bank is elkezdi a gazdaságot fékező kamatemeléseket.
A régiónk gazdaságai többnyire erőteljesebben növekednek, mint az eurózóna, és Lengyelországban és Magyarországon van miből visszafogni a tempót. A magyar az előzetes éves adatok szerint az első negyedévben 8,2 százalékkal nőtt. Varsó kedden erősítette meg saját 8,5 százalékos növekedési számát.
Valamivel a lengyel adatok után kijöttek az eurózónatag Szlovénia számai is, náluk 6,9 százalékról 8,1-re ugrott az infláció.
