Hovátország korábban jelezte Törökországnak peddig továbbra is fenntartásai vannak a finnek és a svédek NATO-csatlakozásával kapcsolatban, de Sauli Niinistö finn elnök és Sanna Marin kormányfő tegnap Helsinkiben közölte, hogy országuk hivatalosan is kérni fogja a csatlakozást a védelmi szövetséghez. 

 A lépést még a finn törvényhozásnak is jóvá kell hagynia, azonban szinte biztosra vehető, hogy meglesz a parlamenti többség támogatása. A finn államfő a skandináv ország számára történelmi jelentőségű pillanatról beszélt. Sanna Marin szerint „Oroszország Ukrajna elleni támadásával minden megváltozott, és én személy szerint úgy vélem, nem számíthatunk békés jövőre önmagunkra támaszkodva Oroszország tőszomszédságában.”  A finn kormányfő szerint Helsinkinek ma már teljesen más Oroszországgal van dolga, mint pár hónappal ezelőtt. A lehetséges orosz ellenintézkedésekre tekintettel közölte, hogy Finnország minden eshetőségre felkészült.

A Svédországban kormányzó Svédország Szociáldemokrata Munkáspártja pedig vasárnap esti állásfoglalásában jelezte, hogy támogatja a skandináv állam NATO-csatlakozását. A Magdalena Andersson kormányfő pártjának honlapján megjelent közlemény szerint a szociáldemokraták ugyanakkor nem hajlandók elfogadni atomfegyverek telepítését, vagy állandó NATO-támaszpontot a skandináv állam területén. A svéd miniszterelnök kijelentette, hogy a NATO-tagság szolgálja legjobban Svédország és a séd nép biztonságát. "Svédországnak a NATO-tagsággal járó hivatalos biztonsági garanciákra van szüksége" - tette hozzá. Andersson egyben reményét fejezte ki, hogy a csatlakozási folyamatot a lehető legjobban összehangolhatják majd Finnországgal.

Vlagyimir Putyin orosz elnök arra figyelmeztette finn hivatali partnerét szombati telefonbeszélgetésük során, hogy hiba lenne Finnországnak a semlegességét feladva csatlakoznia a NATO-hoz, és ez a finn–orosz kapcsolatoknak is károkat okozna. Finnországnak mintegy 1300 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal.

A NATO-tag Törökország pénteken jelezte, hogy megvétózhatja a két észak-európai ország csatlakozását az Ankara által terrorszervezetnek tekintett Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia támogatása miatt. Niinistö kissé zavarkeltőnek nevezte Törökország álláspontját. „Amire szükségünk van, az egy nagyon világos válasz, kész vagyok új párbeszédet folytatni Recep Tayyip Erdogan török államfővel az általa felvetett problémákról” – tette hozzá a finn elnök.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Berlinben a védelmi szövetség külügyminiszterei informális tanácskozásának szünetében a finn és a svéd csatlakozási törekvésekről szólva kiemelte, hogy Magyarország mindig is támogatta a „nyitott kapuk politikáját”, de tekintettel kell lenni a Törökország által jelzett „érzékenységekre” is. Az Ukrán háborúval kapcsolatban pedig emlékeztetett, hogy Magyarország a béke pártján áll, és a NATO álláspontja továbbra is egybeesik a magyar nemzeti érdekkel, miszerint mindent meg kell tenni azért, hogy a konfliktus ne terjedjen tovább Ukrajna határain.

NATO Foreign Ministers Meeting
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

 Edgars Rinkevics lett külügyminiszter azt mondta, megérti Törökország aggodalmait, de biztos benne, hogy találnak majd jó megoldást, mert szerinte a svéd és a finn NATO-tagság rendkívül fontos az egész szövetségnek, így Törökországnak is.  Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter a NATO-csúcson elárulta: országa a finn és a svéd csatlakozás támogatásáért cserébe elvárja, hogy az északi országok fejezzék be a terroristák támogatását, szerinte világos biztonsági garanciákat kellene nyújtaniuk erre, és meg kellene szüntetni a Törökországot sújtó exportkorlátozásokat. Törökország nem fenyeget senkit, de nem hallgathat, különösen a svédek által támogatott militáns kurd szervezet, a PKK ügyében. A csoportot ugyanis Ankara terrorszervezetként tartja nyilván. 

A NATO bővítéséhez mind a harminc tagállam beleegyezésére szükség van. Ugyancsak tegnap Finnország hivatalosan is megerősítette csatlakozási szándékát.

Noha a török álláspont változását semmilyen nyilatkozat sem jeleze, vasárnap Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az észak-atlanti szövetség külügyminiszteri  tanácskozásán Berlinben azt mondta, hogy Törökország fenntartásai ellenére sem számítanak késedelemre Finnország és Svédország várható NATO-csatlakozásában. Stoltenberg hangsúlyozta: Ankara világossá tette, hogy nem kívánja meggátolni a két észak-európai ország csatlakozását. "Biztos vagyok abban, hogy képesek leszünk rendezni Törökország aggályait olyan módon, hogy az ne hátráltassa a csatlakozási folyamatot" - mondta a NATO főtitkára.