Iránban váratlanul, drasztikusan, egyes esetekben háromszorosára emelték csütörtökön az olyan alapvető élelmiszerek árát, mint az étolaj, a csirkehús, a tojás és a tej. Hírügynökségi jelentések szerint már szerda estétől irániak kígyózó sorait lehetett látni országszerte az élelmiszerüzletek előtt, az emberek gyakorlatilag kiürítették a polcokat, a lehető legtöbb élelmiszert felvásárolva, még mielőtt az áremelés hatályba lépett volna. Csütörtökön az iráni riál értéke újabb mélypontra esett a dollárhoz képest.     

Az élelmiszerárak az egész Közel-Keleten elszabadultak az ukrajnai orosz hadművelet nyomán a globális ellátási láncokban keletkező zavarok miatt. Irán étolajimportjának felét Ukrajnából szerzi be, ahol jelenleg a harctevékenységek miatt a gazdák egy része nem tudja megművelni a földjét. Bár Irán a gabonaszükségletének nagyjából a felét saját maga termeszti, a fennmaradó részt Oroszországból importálja. Az ukrajnai háború mindemellett tovább súlyosbította az inflációs nyomást. Az utóbbi időben az Iránban erősen ártámogatott kenyér csempészete is megugrott: a szomszédos Irakba és Afganisztánba viszik a kenyeret. Fokozza a bajokat az iráni gazdaságot sújtó aszály és az atomprogram miatt bevezetett nyugati szankciók sora. Az infláció az AP amerikai hírügynökség szerint csaknem 40 százalékos, s a fiatalok körében továbbra is magas a munkanélküliség. Az iráni statisztikai hivatal szerint a háztartások hozzávetőleg 30 százaléka a szegénységi küszöb alatt él. 

A tavaly hatalomra került Ebrahím Raiszi elnök munkahelyteremtést, gazdasági kilábalást és ehhez a szankciók feloldását ígérte, ugyanakkor eddig még nem sikerült áttörést elérni az atomalku újjáélesztéséről szóló bécsi egyeztetéseken. A kormány eddig gyors intézkedésekkel igyekezett tompítani a lakossági terheket, egyebek között havi pénzügyi segélyekkel. A hatóságok a magas lisztárak ellenére is megőrizték az ország egyik legalapvetőbb élelmiszerének számító, hagyományos lepénykenyér ártámogatását is.