Ragaszkodik az erőteljes monetáris lazítás politikájához Kuroda Haruhiko, hogy ezzel ösztönözze a gazdasági kilábalást a pandémiából. A Bank of Japan (BoJ) kormányzója hétfői parlament előtti felszólalásában elhárított minden, a jelenlegi irányvonaltól eltérő javaslatot, s úgy látja, hogy a BoJ szándéka ellenére viharos tempóban gyengülő jen rövidesen visszanyeri régi formáját.
Fotó: Kyodo News via Getty Images
Egy dollárért ma 127 jent kérnek, míg szakértők szerint a 120-as szint az optimális az exportorientált japán gazdaság egészséges működéséhez. Május elején a jen két évtizedes mélypontra, a 131-es szint fölé fölé gyengült a dollárral szemben, ami az importált infláción keresztül már a megélhetési költségek gyors növekedésével fenyeget.
Kuroda elhessegette azokat a feltételezéseket, hogy a BoJ ultralaza monetáris politikájának köze lett volna a jen mélyrepüléséhez, a hatás a tengerentúlról érkezett, a amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szigorításai és kamatemelései erősítették a dollárt gyakorlatilag valamennyi fő devizapárban.
A globális bizonytalanság pedig egy időre hordónként 130 dollár fölé lökte az olaj világpiaci árát, ami az energiahordozóból importra szoruló Japán számára sorscsapással ért fel. Ezzel párhuzamosan a dollárelszámolású nyersanyagárak is világgá mentek, ez vezetett ahhoz, hogy a friss élelmiszerektől szűrt, de az olajtermékeket tartalmazó 12 havi japán maginfláció hétéves csúcsra, 2,1 százalékra emelkedett áprilisban. Ebben a nyersanyagok „felelőssége” 75, a jen gyengülése pedig 25 százalékos Kuroda meglátása szerint.
A rekordmagas az év elején még a megszokottnál dinamikusabb lakossági fogyasztás megtorpanása és a kínai Covid-járvány kezelésében alkalmazott zéró tolerancia negatív gazdasági hatásai miatt a japán növekedés a korábban vártnál lassabb ütemű lesz a folyó negyedévben – ez a summázata a Reuters által 28 közgazdász körében végzett friss felmérésének.
A magas és több esetben nehezebben beszerezhető nyersanyagok drágulása, valamint a kínai termelés visszaesése a szoros beszállítói kapcsolatok miatt a japán feldolgozóipar teljesítményét is lehúzza. A megkérdezettek 70 százaléka szerint azonban marad annyi lendület a japán gazdaságban, hogy a folyó negyedévben elérje a pandémia előtti, 2019 végi teljesítményét.
A konszenzus szerint a világ harmadik legnagyobb gazdasága az előző, 5,1-es bővülést előrevetítő áprilisi prognózissal szemben csak 4,5 százalékkal magasabb GDP-t produkál az egy évvel korábbinál. Az áprilistól jövő márciusig tartó költségvetési évben a japán gazdaság 2,3 százalékkal növekedhet, míg a 2023-as üzleti évben már csak másféllel.
A maginfláció a konszenzus szerint az idén 2, jövőre 0,9 százalékos lehet Japánban. Csunoda Takumi, a Sinkin kutatóintézet vezető közgazdásza arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyersanyagok további drágulása jelentősen rontja a fejlődés motorját képező feldolgozóipar profittermelő képességét, mivel a költségeik növekedését nem tudják teljes mértékben beépíteni az áraikba, mert ezzel a saját termékeik iránti keresletet csökkentenék.
Beszállítási gondok a Toyotánál
A Toyota az alkatrészhiány miatt a tervezett 750 ezer helyett csak 692 ezer autót gyártott áprilisban, 9,1 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel ezelőtt. Globális értékesítése 11,1 százalékkal, 764 ezerre esett vissza. A világ legnagyobb járműgyártója szerint kérdéses lehet az idei 9,7 milliós gyártási tervük teljesíthetősége.
