Az extraprofit megadóztatása, illetve általában a rendkívüli körülmények következtében kivetett különleges adóterhek esetén az Európai Unió bíróságai elsősorban azt vizsgálják, hogy a törvény nem valósít-e meg tiltott állami támogatást.

15 June 2019, Luxembourg, Luxemburg: The picture shows a sign in front of the office towers of the European Court of Justice with the inscription "Cour de Justice de l'union EuropÈene" in the Europaviertel on the Kirchberg. Photo: Arne Immanuel B‰nsch/dpa (Photo by Arne Immanuel B‰nsch / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)
Fotó: Arne Immanuel Bänsch / dpa Picture-Alliance via AFP

Tavaly több ilyen esetről is döntöttek Luxembourgban, s a 2014-ben hozott, reklámcégekre kivetett, magyar és a 2016-ban a kiskereskedelmi szektorra kirótt, lengyel különadó átment a vizsgán, mivel nem állapított meg a bíróság diszkriminációt, azaz a nem érintett vállalatok állami támogatása nem állt fenn. A belga, extraprofittal kapcsolatos jogszabályról ugyanakkor megállapította az Európai Unió Bírósága – az EU legfelsőbb jogi fóruma -, hogy szisztematikus támogatást valósíthat meg, és visszaküldte az ügyet az első fokon eljáró EU Törvényszékhez, hogy vizsgálja meg a támogatás esetleges jogelleneségét. A PriceWaterhouse szerint ez a szakasz is évekig eltarthat még.

A belga kormány, az érintett belga vállalatok és az Európai Bizottság közötti vita egyébként már régóta tart. Belgium ugyanis 2005 óta egy olyan adókedvezményt alkalmaz, amely a multinacionális vállalatcsoportok belga tagvállalatainak úgynevezett többletnyereségére vonatkozik. Ezek a cégek ugyanis részleges adómentességet kaphattak Belgiumban, ha bizonyítani tudták, hogy például az anyacég Belgiumba történő áthelyezéséhez vezető átszervezés, vagy egy új vállalkozás létrehozása, munkahelyek teremtése vagy beruházások következtében nőtt a profitjuk. Ebben az összefüggésben azt tekintették "többletprofitnak", ami meghaladta a hasonló területen működő önálló vállalatok által elért nyereséget.

A bíróság azzal indokolta döntését, hogy azért minősül támogatási rendszernek a belga gyakorlat, mert "szisztematikus megközelítésről" árulkodik. Erre az eredményre három szempont vizsgálata nyomán jutott a bíróság. A támogatást a vállalkozások egyenként, jogszabály alapján kapják, az adott támogatás nyújtásához nincs szükség további végrehajtási intézkedésre, és az egyedi támogatás kedvezményezettjeit "általános és elvont módon" határozták meg.

Különadót vetnek ki a britek is

Rishi Sunak pénzügyminiszter a londoni alsóházban ismertette a brit kormány új tervét a megélhetési válság kezelésére, amelynek része különadó kivetése az energetikai cégekre