Iparági becslések szerint az elmúlt öt évben a kiszervezett vagyonkezelési tevékenység több mint a duplájára emelkedett, 2,46 ezer milliárd dollárnyi eszközt kezelnek más intézmények. A folyamat az elmúlt időszakban felgyorsult, és ezt néhány gigatranzakció is tükrözi. Az AIG például az idén márciusban a BlackRock alapkezelőre bízta egy 150 milliárd dollár értékű portfólió kezelését.
A British Airways tavaly bízott meg egy amerikai vagyonkezelőt két legnagyobb nyugdíjalapja kezelésével, összesen 21,5 milliárd font értékben.
Áprilisban a brit Schroders kapott megbízást arra, hogy a Centrica energiaszolgáltató nyugdíj-alapjait gondozza. A Schroders Solutions hasonló típusú megízások alapján 234,5 milliárd fontot kezel.
A Chestnut Advisory Group egy elemzése szerint az ilyen típusú kiszervezési ügyletek révén ez a piac 2026-ig 4 ezer milliárd dollárra nő.
Tipikus megbízók a kisebb nyugdíjalapok, amelyek a nagyobb vagyonkezelőkhöz fordulnak, hiszen azok jobban képesek diverzifikálni a befektetéseket, csökkentve ezáltal a kockázatokat. A pandémia, majd az orosz–ukrán háború nyomán bekövetkező tőkepiaci helyzet felborította a hagyományos befektetési stratégiákat, azaz a korábbinál sokkal szélesebb és mélyebb kockázatkezelési módszerekre van szükség, ebben pedig a nagy alapkezelők jobb lehetőségekkel indulnak, mint a kicsik.
A piac főleg az USA-ban bővül, de Európában is egyre jobban terjed. Az ügyletekhez közvetítőket (outsourced chief investment-officer, OCIO) vesznek igénybe, közülük is az egyik legnagyobb a Mercer, amely 388 milliárd dollár ilyen típusú felett diszponál.
Az elmúlt három évben növekedésünk motorjai közé tartoztak a biztosítók, az alapítványok, a különböző családi vagyonalapok
– mondta a Financial Timesnak (FT) Jo Holden, a Mercer globális befektetésekért felelős kutatási igazgatója.
Jellemző az is, hogy a kiszervezett vagyon kezelésében a megbízottak egyre szélesebb jogosultságokat kapnak. Néhány ügyfél szinte mindent a vagyonkezelőre bíz: az eszközök allokációját, az alapok és a menedzserek kiválasztását, a kockázatmenedzsmentet, valamint a back office tevékenységet. Mások viszont inkább szeretik a saját kezükben tartani az alapvető döntéseket, vétójogot tartanak fenn ezekben vagy speciális eszközosztályok vagyonkezelését szervezik ki. Ez utóbbira példa az AIG–BlackRock-üzlet, amelyben a biztosító a kötvényportfóliót, valamint egyes nem nyilvános forgalomban lévő vagyonelemeket bízott a BlackRockra.
Azonban ahogy az a gyorsan bővülő piacokon általában lenni szokott, itt is probléma az átláthatóság.
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.
