Az elmúlt majdnem fél évszázad arról szólt, hogy a kínai gazdaság növekedési üteme évről évre rendre lekörözi az amerikait, azaz a világ második legnagyobb gazdasága rendületlenül tart az első legnagyobb előzése felé – a 2022-es év azonban meglepő fordulatot hozhat. 

Az amerikaiak idén egyes előrejelzések szerint annak ellenére is visszaelőzhetnek, hogy a Federal Reserve a gazdaságot várhatóan lelassító agresszív kamatemelésbe kezdett, miközben a kínai jegybank gazdaságösztönző monetáris politikai lazítást hajt végre, hiszen Kínában nem probléma az infláció: áprilisban 2,1 százaléknál tartottak, miközben az amerikaiak 8,3 százaléknál – 41-éves csúcsnál – járnak.

1171962573 This is a conceptual photo of an American fist punching through a Chinese flag
Fotó: skodonnell / Getty Images

Lelassult az azonban a kínai növekedés is mert a gazdaság - beleértve a hatalmas népesség fogyasztását is - nehezen talál magára a világgazdasági recessziót követően, gondokkal küzd az ingatlanszektor is, miközben Kínában a világ zömétől eltérően még mindig probléma a Covid-pandémia, amellyel szemben a  zéró tolerancia politikáját követik, és ezért gazdaságbénító lezárásokra kényszerülnek.

A Bloomberg Economics elemzői szerint ennek - és a gazdaságpolitikai kiigazítás késlekedésének - az lesz az ára, hogy idén helycsere következik be, és az amerikai gazdaság növekszik gyorsabban, 2,8 százalékkal, miközben a kínaiak kénytelenek lesznek megelégedni 2 százalékkal. 

A 10 százalékhoz közeli éves GDP-növekedések korszakának Kína már a pandémia 2020-as beütését megelőzően is búcsút mondott, most azonban már nem csak az a tét, hogy a jóval alacsonyabb 5,5 százalékos idei cél teljesül-e, hanem hogy az ősrivális esetleg még rájuk is ver a gigászok versenyében. Miközben - az inflációval hadakozó Fed-szigorítás közepette - a nagy viták az amerikai gazdaságról folynak, érdemes egy pillantást vetni a kínai gazdaságra is – írta jegyzetében Jim Reid, a Deutsche Bank stratégája.

Egyre nagyobb valószínűséggel 2022 a második leglassabb növekedés éve lesz Kínában (2020 után) 1976 óta, amely esztendő két évvel előzte meg az országot a jelenlegi növekedési pályára állító liberalizációt

– tette hozzá.

A Deutsche Bank még mindig optimistább Kínát illetően, mint a Bloomberg Economics: az áprilisi, további lassulást jelző gazdasági mutatók – a kiskereskedelmi forgalomban és az ipari termelésben történt visszaesés – nyomán ők 4,4 százalékról csak 3,3 százalékra mérsékelték előrejelzésüket az idei GDP-növekedésre. 

Miközben most már világos, hogy a járvány negatív hatásai elhúzódóbbak a vártnál Kínában, a nagy kérdés, mit tesznek a döntéshozók a gazdaság felpörgetése érdekében. A német bank közgazdászai szerint "amibe csak kerül" helyzetben vannak: le kell küzdeniük a járványt, legalább akkora költségvetési ösztönzést bevezetni, mint 2020-ban, és agresszívebben lazítani a monetáris politikát. A váratlan áprilisi növekedés a kínai államháztartás deficitjében már annak az előjele lehet, hogy a költségvetési oldalon már folyik a mozgolódás - vélik.

Ami a jegybankot illeti, pénteken a legtöbb elemzőt meglepve akkorát vágott ötéves jelzáloghitel-referenciakamatában (LPR), mint a kamatrendszer 2019-es reformja óta még sose: 4,6-ról 4,45 százalékra csökkentette. Ez az ingatlanpiacot támogató lépés még messze nem elég hatékony: szélesebb körű kamatenyhítésre, hitelösztönzésre és a jüan leértékelődésére volna szükség - írták jegyzetükben Miao Ouyang és Helen Qiao, a Bank of America Merrill Lynch hongkongi közgazdászai. Túl agresszív monetáris lazítás a tőke menekülését idézhetné elő - írta a Wall Street Journal. Iris Pangnek, az ING kínai főközgazdászának az a véleménye, hogy a széleskörű kamatvágás nem valószínű, de az LPR mehet még lejjebb, és a jegybank erőteljesebb szerepet vállalhat a kis- és középvállalkozói hitelek refinanszírozásában. Szerinte ugyanakkor a költségvetési politikának kellene nagyobb szerepet játszania, hogy támogassa a gazdaságot a kilábalásban.