Régiónkban gyakori az a szerencsétlen egybeesés, hogy éppen akkor csappan meg a vízerőművek termelése a kánikula és a szárazság miatt, amikor az épületekben csúcsra járatják a klímaberendezéseket, az egekbe tolva az országos villamosenergia-igényt.
Ez Magyarországon annak ellenére is gondot okoz, hogy a hazai áramtermelésben szerény, mindössze bő félszázalékos a vízenergia súlya, vagyis a kiesése sem túl fájdalmas. Egyes szomszédos országok jóval nagyobb arányban támaszkodnak a vízerőműveikre, amikor pedig ezekben – mindenekelőtt Szerbiában és Romániában – befékeznek az érintett létesítmények, akkor megnő az adott országok áramigény s vele az importja is. Ez az erősen, 25-30 százalékban áramimportfüggő Magyarország számára a behozatali lehetőségek szűkülését, egyben drágulását jelenti, ami az idén, az európai áramárak elszabadulása idején kiváltképp rosszkor jöhet.
Már az április sem volt jó
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a napokban teszi közzé a májusi energiastatisztikai adatait, de már az áprilisi szerint is szerényen muzsikáltak a környező országok vízerőművei. A romániaiak termelése 15 százalékkal maradt el a tavalyitól, csak a hónap utolsó napjaira érte el a 2020-as átlagos szintet. Bár a balkáni térség vízerőművi termelése az alacsony márciusi szintről valamelyest nőtt, így is mintegy 20 százalékkal kisebb volt az előző évinél. Mellesleg áprilisban a Balkánon a szélerőművek is kevesebb áramot adtak. Abban a hónapban Szerbiába és Horvátországba jellemzően már exportált Magyarország.
Magyarországon 13 vízerőmű működik, van, amelyik csak részlegesen. A legnagyobb közülük a 28 megawatt kapacitású kiskörei létesítmény, a mögötte következő másodiknak, a tiszalökinek a teljesítménye ennek már a felét sem éri el, a többiek még apróbbak.
Halvány hazai adottságok
Egy ország vízenergia-hasznosítási lehetőségei alapvetően a domborzati viszonyain, főként folyóinak esésén és esésének meredekségén múlnak. Ismert, hogy Magyarország adottságai e téren elég szegényesek, annál jobb helyzetben vannak a régió magas hegyekkel is rendelkező országai.
A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint a megújulóalapú globális villamosenergia-termelés mintegy 52 százalékkal nő a következő öt évben, és 2026-ra eléri a 11 300 terawattórát, így 2026-ra e források tehetik ki a világ áramtermelésének csaknem 37 százalékát. A vízenergia marad a megújulóenergia-termelés fő forrása, de részesedése a globális villamosenergia-termelésben kismértékben csökken, 15,6 százalékra.
