A színfalak mögött elégedetlenséget szült az ukrán tagjelölti státusz
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz európai uniós tagok között nézeteltérést szült az ukrán tagjelölti státusz megadása – írt róla a Sky News. Ugyan egyértelmű, hogy Ukrajna és Moldova a háborús helyzet miatt kapta meg a jelöltséget az unióban, de ennek ellenére más országok – például
Bosznia-Hercegovina – jogosan teszik fel a kérdést, hogy miért várakoztatják hosszú időn keresztül az unió küszöbén, miközben másokat fénysebességgel áttolnak a procedúrán.
Az európai uniós csúcstalálkozón Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a tervek szerint köszöntötte volna az új tagjelölteket, ám az ülés megnyitóját végül más irányba terelték az elégedetlen országok. Több vezető is felszólalt, hogy felvesse a méltányosság kérdését a felgyorsított tagjelölti státusz kiosztásával. Sokan úgy gondolják, hogy nem igazságos ez az eljárás, miközben más országokat hosszú időn keresztül várakoztatnak a döntés meghozása előtt.
Bosznia-Hercegovina az elmúlt időszakban számos erőfeszítést tett, hogy megfeleljen az uniós követelményeknek, és most Ukrajnát beszorították elé a sorban. Orbán Viktor magyar miniszterelnök felszólalásában azt a kérdést tette fel,
van-e bizonyíték arra, hogy az ukránok többet tettek a demokratikus intézmények felépítésében, mint azt a nyugat-balkáni országok tették?
Orbán Viktor szerint Bosznia stratégiailag fontos ország, amely, ha nem veszik fel gyorsan az EU-ba, végül elveszhet a közösség számára. A magyar vezetőhöz csatlakozott a horvát miniszterelnök, Andrej Plenković is, aki azt mondta, hogy Bosznia várhatóan Kínával, Oroszországgal vagy Törökországgal fogja szorosabbra fűzni a viszonyát, ha nem kapja meg hamarosan a tagjelöltséget.
Ezzel együtt az a kérdés is felvetült, hogy mi lesz a már tagjelölt országokkal? Lehetséges-e, hogy gyorsított eljárásban felvegyék Ukrajnát a közösségbe, miközben Törökország már 30 éve jelölt az unió előszobájában, és szinte esélye sincs, hogy valaha taggá avanzsáljon? Ott van még a többi nyugat-balkáni tagjelölt, akik mind éveket töltöttek azzal, hogy megfeleljenek az EU előírásainak, és most aggódhatnak, hogy Ukrajna a semmiből megelőzi őket.
Európa nagy országaiban is felmerült már, hogy valamit kezdeni kell a bővítési procedúrával. Emmanuel Macron francia elnök szerint a csatlakozni vágyók kiábrándulhatnak az unióból, ha sokáig váratják őket. Olaf Scholz német kancellár azt mondta, hogy a tagfelvételi eljárásokat meg kell reformálni, ha valóban bővíteni akarják a közösséget.
