Javult a helyzet, de még továbbra sem tértek magukhoz a kínai ipari vállalatok

Mérséklődött a kínai ipari vállalatok nyereségének visszaesése májusban, miután az ország szárazföldi részén a koronavírus-járvány legújabb hullámának megfékezésére alkalmazott, a termelésben és az áruforgalomban is súlyos fennakadásokat okozó korlátozásokat enyhíteni kezdték.

A kínai statisztikai hivatal hétfőn azt közölte, hogy 

az ipari vállalatok nyeresége 6,50 százalékkal esett vissza májusban éves összevetésben. 

Ez a zsugorodás mértékének enyhülését jelentette az áprilisi 8,50 százalékos csökkenés után. A májusi mindazonáltal így is a második legnagyobb mértékű visszaesés volt 2020 márciusa óta, amikor a koronavírus járvány felbukkanását követően szigorú korlátozásokat vezettek be országszerte.

Az év első öt hónapjában a kínai iparvállalatok nyeresége 3441,00 milliárd jüan (514 milliárd dollár) volt, ami a múlt év azonos időszakához képest 1,0 százalékos növekedést jelent. A bővülés üteme ezzel további lassulást mutatott a január–áprilisban jelzett, 3,5-hez képest.

A statisztikai hivatal felmérése azokra a vállalatokra terjed ki, amelyeknek a fő tevékenységéből származó éves árbevétele meghaladja a 20 millió jüant (2,99 millió dollár). A 41 ipari ágazatból január–májusban 16-ban regisztráltak profitnövekedést. A nyereség legnagyobb mértékű bővülését a bányászati szektorban érték el. 

A nyereség legjelentősebb visszaesését az autóipari és a vasfémkohászattal foglalkozó vállalatok szenvedték el.

A tulajdonosi összetétel alapján éves bázison a legnagyobb, 9,8 százalékos mértékben az állami vállalatok nyeresége nőtt, míg a kínai szárazföldön kívüli tulajdonban lévő cégek – köztük egyebek mellett a külföldi, valamint a hongkongi kézben lévők – nyeresége 16,1, a magánvállalatoké pedig 2,2 százalékkal zsugorodott.

Csu Hung, a statisztikai hivatal szakértője az adatokkal együtt közzétett közleményben úgy értékelte, hogy a fokozatosan javuló járványhelyzet mentén az ipari tevékenység, valamint az áruforgalom is lépésről lépésre helyreállhat. Hozzátette azonban: a pozitív változások ellenére az iparvállalatok májusban is nehéz helyzettel néztek szembe, egyebek mellett a költségek emelkedése, valamint a termelésben és a működésben még fennálló akadályok miatt, így a helyreállás alapjai továbbra sem tekinthetők stabilnak.

A bizonytalanságot pedig tovább fokozza az összetett nemzetközi helyzet 

– vélekedett a szakértő.

Peking márciusban 5,5 százalékos gazdasági növekedést tűzött ki célul 2022-re, ám ennek elérése egyre nehezebb feladatnak tűnik a szigorú járványkezelési stratégia fenntartása mellett. Li Ko-csiang miniszterelnök májusban az ország gazdasági problémáit bizonyos szempontokból súlyosabbnak értékelte, mint amikor a járvány első hulláma 2020-ban kihívások elé állította a kínai gazdaságot.