Hatalmas mennyiségben vásárolja Kína az orosz energiahordozókat, májusban az elérte a 7,47 milliárd dollárt – ez egymilliárddal több az előző havinál és duplája a tavalyinak.
Ezen belül a nyersolaj behozatala 55 százalékkal nőtt a tavaly májusihoz képest, és így Oroszország 19 hónap után visszaelőzte Szaúd-Arábiát, Kína legnagyobb olajexportőre lett.
A pekingi vámhivatal hétfőn nyilvánosságra hozott adatai szerint az orosz kőolajimport a Kelet-Szibéria–Csendes-óceán kőolajvezetéken, valamint tengeren is érkezik, és a mennyisége májusban megközelítette a 8,42 millió tonnát. Ez nagyjából napi 1,98 millió hordónak felel meg, ami negyedével több az áprilisi 1,59 millió hordónál. A teljes kínai olajimport az elmúlt hónapban alacsony bázisról ugyan, de 12 százalékkal, napi 10,8 millió hordóra nőtt éves bázison.
Az adatok azt mutatják, hogy Oroszország az ukrajnai háború miatt bevezetett nyugati szankciók ellenére is képes vevőket találni az olajára, bár kénytelen volt csökkenteni az árakat, emlékeztetett a Reuters. Részben a világpiacinál jóval alacsonyabb áraknak köszönhető, hogy az Oroszországból érkező kínai olajimport annak ellenére növekszik, hogy a koronavírus-járvány terjedésének megállítására bevezetett korlátozások lassítják a gazdaságot és visszafogják az energiahordozó iránti keresletet.
A vezető importőrök, köztük a finomítóóriás Sinopec és a kereskedő Zhenhua Oil az orosz mellett tovább vásárolja az olajat az ugyancsak szankciókkal sújtott Irántól is, ami lehetővé teszi, hogy visszafogják a nyugat-afrikai és brazíliai szállításokat.
Bár Szaúd-Arábia a második helyre szorult, az onnan érkező kínai is kilenc százalékkal nőtt az elmúlt hónapban az előző évhez képest, és elérte a 7,82 millió tonnát, vagyis a napi 1,84 millió hordót. Ez a mennyiség azonban jelentős visszaesést jelent az áprilisi napi 2,17 millió hordóhoz képest. Iránból 260 ezer tonna nyersolaj érkezett, és a májusi mindössze a harmadik szállítmány volt tavaly december óta. A brit hírügynökség ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy az amerikai szankciók ellenére Peking folyamatosan vásárolta az iráni olajat, és általában továbbadta azt más felhasználóknak. A szintén szankciókkal sújtott Venezuelából a vámhivatal adatai szerint nem importáltak, az eredetileg Iránból és Venezuelából származó kőolaj transzferpontjának számító Malajziából viszont az áprilisival megegyező mennyiség, 2,2 millió tonna érkezett, ami több mint duplája a tavalyinak.
Nem Kína az orosz olaj egyetlen vásárlója, India is lecsapott rá, és az eddigi adatok szerint júniusban mindkét ország tovább növeli az importot. A Kpler áruforgalmi adatszolgáltató szerint a január–februári szinttől június első két hetében napi 576 ezer hordóval, átlagosan 3,88 millióra nőtt a tengeren szállított orosz olaj mennyisége – a legmagasabb szintre 2019 májusa óta.
Kínai részvények és az olaj adhat reményt a befektetőknekNem egyszerű a jelenlegi helyzetben eldönteni, hogy mibe érdemes tenni a pénzünket, de a szakértőknek azért még van egy-két ötlete. |
Kína és India harminc, illetve húsz százalékkal növelte részesedését a tengeri szállítású orosz kőolajexportból,
együttesen több mint napi egymilliárd hordóval többet vásárolnak így, mint az ukrajnai háború előtt. Duplájára, napi 260 ezer hordóra nőtt a török import is, Bulgáriáé pedig az év elejihez képest több mint a háromszorosára, napi kétszázezer hordóra ugrott. Az importja az előzetes adatok szerint június első felében is maradt napi 1,3 millió hordón, ami májushoz képest csekély változás, de jelentős visszaesés az év eleji 1,75 millióhoz képest.
Kína veszi a cseppfolyósított orosz gázt isA vámszolgálat adatai szerint Kína a tavalyihoz képest 56 százalékkal több, majdnem 400 ezer tonna cseppfolyósított gázt (LNG) importált májusban Oroszországból. Az LNG elsősorban a távol-keleti Szahalin-2 és a Jamal mezőről érkezik. Az év első öt hónapjában az orosz LNG importja éves bázison 22 százalékkal, 1,84 millió tonnára nőtt. |
