A világ számos országában hiány van a takarmányozáshoz elengedhetetlen gabonából. Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, blokád alá kerültek a fekete-tengeri kikötők is, így ezen az útvonalon nem lehetséges a terményeket elszállítani Észak-Afrikába. Az így kialakult válságban akár 400 millió ember is éhezhet, főleg Afrikában és a Közel-Keleten.
Az ukrán és orosz gabonatermesztés az elmúlt években lekörözte az uniós búzatermelést
Ukrajna a világ búzatermelésének 4 százalékát, Oroszország pedig a 10 százalékát adta 2020-ban. A két ország az elmúlt években majdnem annyi búzát termelt, mint a teljes együttesen: ennek oka az, hogy az unió ellehetetlenítette a tagállamok számára a gazdaságos búzatermelést – tudatta az egyesült államokbeli nonprofit szervezet, a Mises Institute.
Az Európai Unió honlapja szerint a gabonatermesztés legfőbb kiadásai közé tartoznak a vetőmagok, a műtrágya, a növényvédő szerek és a gépek, valamint az infrastruktúra költségei. A gabonafarmokról szóló uniós jelentés szerint a gabonafélékre szánt átlagos működési költség 2020-ban 635 euró volt hektáronként. A növényeket tekintve az EU elismeri, hogy a kukoricatermesztés minden szinten magasabb költségekkel jár, kivéve a terményvédelemmel kapcsolatos költségeket, amelyek a közönséges búza termesztése esetében magasabbak.
Azokban a gazdaságokban, ahol nagyfokú az állami beavatkozások mértéke, a gabonafélék termesztése már 2019-ben is veszteséges volt
a Kereskedelmi Mezőgazdasági Központ (Center for Commercial Agriculture) szerint.
Az argentin, ausztrál, indianai és kansasi gazdaságok jelentős veszteségeket szenvedtek el az elmúlt öt évben, hektáronként több tucat dollárt. A német gazdaságok esetében voltak a legmagasabbak a hektáronkénti működési és egyéb költségek, több mint 500 dollár. Míg a legtöbb gazdaság a járvány előtti időszakban is veszteséget termelt, addig egy tipikus oroszországi gazdaságban a legmagasabb gazdasági nyereség 68 dollár volt hektáronként.
A termelési költségek emelkedését – ahogy azt Európa-szerte láthattuk – a növekvő adminisztrációs terhek, a környezeti csapások és a gazdákat sújtó adók okozták. Európában a gazdákat már az olaj és a földgáz árának drágulása előtt is növekvő közvetlen és közvetett adók terhelték a szén-dioxid-kibocsátás sokszorosára emelkedő költségei mellett. Az átlagos közvetlen és közvetett költségek még azokban az időszakokban is emelkedtek, amikor az energiahordozók inflációja alacsony volt.
Ennek következtében az ágazat marginális szereplői nem tudtak gyorsan reagálni az árváltozásokra, így sok gazdaság kénytelen volt felhagyni a termeléssel.
A jelenlegi gabonahiány nem példa nélküli, de az elhibázott döntések mélyítik a válságot
Önmagában az ukrajnai és oroszországi gabonatermelés részleges összeomlása még nem hordozná magában az élelmiszerválság kockázatát – mutatott rá Aaron Smith elemző.
Nagy volumenű, a szektort érintő piaci sokkra már korábban is volt precedens:
2010-ben, részben az aszály miatt, a globális búzatermelés 6,3 százalékkal csökkent, melynek következtében 20 millió tonnával csökkent az oroszországi termelés. Hasonlóan nagymértékű csökkenésre volt példa 1991-ben, 1994-ben, 2003-ban és 2018-ban is. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az Arab tavasz 2010 végi tüntetései az élelmiszerárak példátlan emelkedése után törtek ki, és most sem kizárt egy hasonló helyzet kialakulása.
Az Egyesült Nemzetek élelmezési és mezőgazdasági szervezetének adatai szerint Moldova van a leginkább kitéve az ukrán háborúnak, hiszen terményimportja 92 százalékát Kijev adja. Egyiptom, Libanon, Szudán és más közel-keleti és észak-afrikai országok is nehéz helyzetbe kerülhetnek, mivel búzakínálatuk 60-90 százaléka Ukrajnából és Oroszországból származik. Említést érdemel még Indonézia, Malajzia, Egyiptom és Banglades, akik szintén jelentős mennyiségű ukrán gabonát importálnak.
A szabad normál körülményei között önmagában sem az ukrajnai háború, sem az időjárási körülmény nem okozna globális élelmiszerhiányt. Az élelmiszerhiány kialakulásának kockázatát jelentősen megnövelte, hogy a gazdák lehetőségei évek óta korlátozottak a termelési költségeiket terhelő közvetlen és rejtett adók emelkedése miatt.
A kormányoknak világszerte tanulniuk kellett volna a korábbi tapasztalatokból, és a piac rugalmasabb működése érdekében enyhíteniük kellett volna a mezőgazdaságot sújtó adminisztratív költségeken és adóterheken
– írja a szervezet.
Ehelyett még több adót és korlátozást vezettek be, amelyek fenntartották az ellátási lánc problémáit. A túlszabályozás és az átgondolatlan kormányzati intézkedések miatt a gazdák nem tudtak megbirkózni a külső kihívásokkal. Egyike ezen megfontolatlan döntéseknek az, hogy Egyesült Államokban törvénybe foglalták, hogy a felhasznált benzin legalább 10 százaléka kukoricaetanolból származzon, miközben milliók éheznek a világszerte.
Hatalmasat esett az ukrán gabonaexport
Éves szinten 43 százalékkal, 141 millió tonnára esett vissza júniusban az ukrán gabonaexport – közölte az ukrán agrárminisztérium július 1-jén a Reuters szerint. Mindennek ellenére a 2021–22-es időszakban a kivitel 8,5 százalékkal, 48,5 millió tonnára nőtt, köszönhetően a februárt megelőző magas volumennek. A háború kezdetét követően azonban erőteljesen visszaesett a kivitel, hiszen az oroszok blokád alá vonták a fekete-tengeri kikötőket, élelmezési váltságot kiváltva ezzel Afrikában és a Közel-Keleten, az egekbe lőve az élelmiszerárakat világszerte.
A búza exportja a 2021–22-es időszakban 18,7 millió tonnára nőtt az egy évvel korábbi 16,6 millió tonnáról, míg a kukorica kivitele 23,5 millió tonnát tett ki, szemben az egy évvel korábbi 23,1 millió tonnával. Az árpaexport 5,8 millió tonnára nőtt 4,2 millió tonnáról. Az ukrán kormány szerint idén az ország mintegy 65 millió tonnányi gabonát és olajos magvat takaríthat be, szemben a 2021-es 106 millió tonnával. A csökkenés okai a háborúban elvesztett területek és az alacsonyabb hozamok. A minisztérium szerint az ország déli és keleti részén már elkezdődött a betakarítás is, és 293 800 tonna termést már be is gyűjtöttek a bevetett területek mintegy 1 százalékáról, 131 500 hektárról. Az átlagos hozam tehát hektáronként 2,23 tonnára rúgott.
Az orosz és ukrán búzaexport együttesen 2020-ban a globális termelés 7,3 százalékát tette ki.
