Az Origo írta meg, hogy Németországban az energiaválságot az orosz fosszilis energiahordozókról történő leválási kísérletek és az atomenergia-ellenesség hajtja. Európa legnagyobb gazdaságában a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után kezdett el változni a hozzáállás az atomenergiához. Az zöldátmenet részeként Angela Merkel, az előző német kancellár elkezdte kivonni a forgalomból az atomerőműveket, a 17-ből hetet azonnal bezártak, és a tervek szerint 2022 végéig az összes többit is lekapcsolhatják.
Az orosz–ukrán háború miatt kivetett nyugati szankciók következtében Európa elkezdett leválni az orosz gázról és olajról, és ebben a helyzetben átértékelhetik Németországban a megmaradt három atomerőmű bezárását. Az orosz energiahordozók és az atomenergia kivonása a rendszerből rendkívül nehéz helyzetbe hozhatná a lakosságot az általános energiahiány miatt. A kérdés megosztja a német pártokat, a zöldek továbbra is az erőművek bezárását szorgalmazzák, az FDP és a jobbközép CDU/CSU viszont a jelenlegi helyzetben a három létesítmény további működését tartaná bölcs döntésnek. A nagyobb kormánypárt, az SPD álláspontja még nem egyértelmű a kérdésben.
Oroszország könnyen elmélyítheti az energiaválságot
A nehéz helyzetet Moszkva még nehezebbé teheti. Berlinben erősek azok a félelmek, hogy a tegnap elkezdődött tíznapos karbantartási munkák az Északi Áramlat 1. vezetéken a gáz végleges elzárásával járhatnak.
A vezetéket üzemeltető Gazprom már június közepén felére vágta a Németország felé szállított gáz mennyiségét. Robert Habeck alkancellár aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Moszkvának esze ágában sincs újra megnyitni a gázcsapot a javítási munkák végeztével. A szövetségi hálózati ügynökség adatai szerint az Északi Áramlat tartós leállása gázhiányt eredményezhet a télen, mivel a tározók töltöttsége nem elégséges, és az Ukrajna–Szlovákia–Csehország útvonalon is kevés orosz gáz érkezik.
A témával kapcsolatosan nyilatkozott a Magyar Nemzet megkeresésére reagálva Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója. Kiszelly kiemelte, hogy a baj csak az, hogy a német kormány már kifizette az erőművek leállítását.
Az erőművekhez nem rendeltek már fűtőanyagot, karbantartást, a szakembereket elbocsátották.
Bonyolultabb lenne az energiaszolgáltatóknak fenntartaniuk az atomerőműveket, mint lekapcsolni őket. Minden csak pluszköltséget okozna. A szakértő azt mondta, hogy Németországban gázból állítanak elő áramot, és hogy minél kevesebb gáz fogyjon áramtermelésre, minél több jusson a lakosságnak és a cégeknek, visszakapcsolták a szénerőműveket.
Az Origo azt írta, hogy Németország a saját szükségleteinek a kielégítésére az erőművek leállítása alatt Franciaországból importált atomerőművekből származó áramat, de ez a beszerzési forrás is elapadni látszik. Az általános miatt most a csehektől vagy a lengyelektől sem tudnak pluszenergiát beszerezni.
A Magyar Nemzet arról írt, hogy a berlini kancellária csütörtökre tanácskozást hívott össze a tizenhat német tartomány vezetésével az energiaügyi vészhelyzeti tervvel kapcsolatban. Ennek a második fázisa van életben Németországban, amely
az ukrajnai háború kitöréséig 55 százalékban szorult orosz földgázra és 40 százalékban orosz kőolajra.
A Moszkva-ellenes szankciók kiterjesztésével az energiahordozókra most nehéz helyzetbe manőverezte magát.
Teljes iparágak omolhatnak össze a gázhiány miatt
Ahogy arról korábban írt a Világgazdaság, Németországban teljes iparágak omolhatnak össze az energiahiány miatt. Ebbe a körbe tartozik többek között az alumínium- az üveg- vagy a vegyipar is. Az ország szakszervezeti szövetségének vezetője, Yasmin Fahimi a Bild am Sonntagnak nyilatkozva elmondta, hogy mindez beláthatatlan következményekkel járna a teljes német gazdaság és a munkahelyek számára. A 346 ezer embert alkalmazó vegyipar például a harmadik legnagyobb iparág az ország befektetési ügynöksége szerint. Mivel a szektor nem csupán energiatermelés céljából, de alapanyagként is rászorul a földgázra, az érintettsége kiemelkedő.
