A globális élelmiszer-biztonság közös elősegítéséről állapodott meg kedden az és Kína, többek között a műtrágyaexport segítségével – írja a Bloomberg.
A kereskedelemről és pénzügyi szolgáltatásokról szóló kétoldalú tárgyalásokon a két fél vezető tisztviselői megállapodtak az ellátási láncokat érintő zavarok megelőzésének és a transzparencia növelésének szükségességéről, továbbá bizonyos kritikus nyersanyagokkal és más termékekkel kapcsolatos információcseréről is az EU a találkozót követően kiadott közleménye szerint.
A gazdasági és kereskedelmi tárgyalásokra azt követően került sor, hogy a legutóbbi, áprilisi találkozón a két fél közötti viszony a mélypontra süllyedt, miután az unió szerint Peking nem gyakorol nyomást az Ukrajnával szemben indított orosz invázió megszüntetése céljából.
Közben az EU a szélére sodródott az és más nyersanyagok hiánya miatt, de Kína legutóbbi negyedévre vonatkozó adatai is rendkívül gyengék voltak.
Az uniót Valdis Dombrovskis kereskedelmi és Mairead McGuinness pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztos képviselte a megbeszélésen, míg a kínai delegáció élén Liu He miniszterelnök-helyettes állt.
A pénzügyi szolgáltatások terén
Kína ígéretet tett arra, hogy a jövőbeli szabályok nem állítanak korlátokat az európai lízingcégek működése elé az ország területén.
A találkozót értékelő kínai közlemény a kommunikáció és koordináció javításáról szóló megállapodást emelte ki a makrogazdasági politikák terén, valamint a globális ellátási láncok stabilitását, a szabadkereskedelem és a beruházások elősegítését, a méltányos verseny támogatását és a szellemi tulajdon védelmét is hangsúlyozta.
A két fél közötti viszonyt ugyanakkor beárnyékolja az a Brüsszel által kezdeményezett eljárás a Világkereskedelmi Szervezetnél (WTO), mely azzal vádolja Kínát, hogy korlátozza a litván árucikkek piacra jutását a területén. Vilnius szerint ez a balti országban megnyitott tajvani nagykövetségre adott reakció, mely a sziget nevét viseli, szemben a világszerte megszokott kínai Tajpej névvel.
Pedig 2020 végén Peking és Brüsszel viszonya csúcsra ért, miután aláírták a régóta várt befektetési szerződést, ám ez nem tartott sokáig, miután a hszincsiangi jogsértések miatt az EU szankciókat vezetett be több kínai vezetővel szemben. Válaszul az ázsiai ország európai törvényhozók, akadémikusok és mások ellen hozott hasonló intézkedéseket, ami a megállapodás befagyasztásához vezetett az unió részéről.
