A nyers adatok szerint 5,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene (kivéve a gépjármű-kereskedelmet) Romániában az idei első öt hónapban a tavalyi év azonos időszakához mérten. A romániai statisztikai intézet szerdán közzétett jelentése szerint a naptárhatással kiigazított növekedés 7,3 százalék volt. A nyers adatok szerinti növekedés főleg az üzemanyag-eladásnak köszönhető, amely 10,1 százalékkal bővült az első öt hónapban tavalyhoz képest.
Az év első felében annak ellenére adtak el több üzemanyagot az országban, hogy 35-40 százalékkal emelkedett a benzin és a gázolaj ára tavaly májushoz képest. A Fuel-prices.eu portál adatai szerint Romániában 1,839 euróra rúg a gázolaj literenkénti ára, míg a benziné 1,733 euróra. A román kormány által a múlt héten elfogadott sürgősségi rendelet 0,50 lejjel (1 lej 82,93 forint) kompenzálta az üzemanyagok literenkénti árát július 1-jei hatállyal; 25 banit a töltőállomásokat működtető vállalatok állnak, további 25-öt pedig adóleírás formájában megtérít az állam. A nagy kőolajipari társaságok eleget tettek – az amúgy opcionális – kormányzati intézkedésnek, amit azonban a lakosság és a fuvarozók egyaránt kevésnek tartanak, már csak azért is, mert az azóta eltelt napokban néhány banival tovább drágult az üzemanyag.
A statisztikai hivatal adatai szerint nem élelmiszerekből 6,9 százalékkal többet adtak el, míg az élelmiszerek, italok és dohánytermékek értékesítési volumene 1,9 százalékkal emelkedett az év első öt hónapjában. Májusban a nyers adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 8,1 százalékkal nőtt a tavalyi év ötödik hónapjához képest,naptárhatással kiigazítva pedig 6,2 százalékkal. Tavaly egész évben 10,1 százalékkal nőtt Romániában a kiskereskedelmi forgalom az előző évivel összevetve, miután 2020-ban 2,2 százalékkal emelkedett 2019-hez képest.
Ezzel egy időben a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa szerdai monetáris politikai ülésén 100 bázisponttal, 4,75 százalékra emelte az alapkamatot. Az Economedia.ro gazdasági-pénzügyi portál szerint a jegybank döntése meghaladta az elemzők várakozását, akik 75 bázispontos emelésre számítottak. Romániában legutóbb 2008-ban hajtott végre hasonló mértékű kamatemelést a BNR, amely májusban 75 bázisponttal növelte az alapkamatot, előtte, április elején 50 bázispontos emelést hajtott végre. A szerdai monetáris ülésen arról is döntöttek, hogy 100 bázisponttal, 5,75 százalékra emelik a lombard kamatát, és szintén 100 bázisponttal, 3,75 százalékra a letéti rátát. A kereskedelmi bankok kötelező lej- és valuta-tartalékrátáját nem módosította a jegybank. Egyébként a BNR ugyancsak szerdán az előző napi 6,60 százalékról 6,63 százalékra emelte a lejalapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatlábat (Robor),ennél magasabb Robor-szintet 2010-ben jegyeztek Romániában, akkor 6,64 százalékon állt a mutató. Az év elején 3,02 százalékos volt a Robor. A jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb 6,72 százalékról 6,76 százalékra nőtt, a 12 hónapos Robor pedig 6,83 százalékról 6,88 százalékra emelkedett. Mivel a törlesztőrészletek számottevően nőttek a Robor növekedése miatt, és a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) évi 2,65 százalék, nagyon sok romániai hiteles kérvényezi törlesztési feltételei újratárgyalását a bankjától, és tér át az új referenciamutatóra.
Romániában májusban 14,5 százalék volt az éves az áprilisi 13,8 százalék után – az országban legutóbb 18 évvel ezelőtt, 2004-ben jegyeztek két számjegyű drágulást. A májusi fogyasztói árindex 19 éves csúcsot ért el. A központi bank korábban számottevően növelte az inflációra vonatkozó korábbi prognózisát, így a legutóbbi becslése szerint az idei év végén 12,5 százalékos fogyasztói árindexre számít a februárban várt 9,6 százalékkal szemben. 2023 végén 6,7 százalékos inflációt várnak.
