Akiket izomból megütött a forint: veszteségekben fuldokolnak a fuvarozók – figyelmeztetnek
Az 54,3 százalékos útdíjemelést a hazai közúti árufuvarozói szektor szerencsére elkerülte, de az iparági költségbázis így is messze az infláció felett emelkedett. Az 1,8 százalékos átlagos inflációval szemben a DigiLog Consulting a nemzetközi fuvarozásban 6,9 százalékos, a belföldi fuvarozásban pedig 3,5 százalékos összköltség-növekedést mért 2026 első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Veszteségben fuldokolnak a fuvarozók
A drágulás gyakorlatilag minden költségelemet érintett:
- a gépjárművezetői bérek 7,4–8,7 százalékkal,
- az autópályadíjak 2–8 százalékkal,
- a járművek finanszírozási költsége 4–6 százalékkal,
- a lízingkamatok 8–11 százalékkal,
- az egyéb működési költségek pedig 3–5 százalékkal nőttek.
A hatékonysági és termelékenységi mutatók – a járművek futásteljesítménye, az üresen megtett kilométerek aránya – az előző évi bázishoz képest ezúttal stagnáltak, így a fuvarozó vállalkozások hatékonyságjavítással sem tudták ellensúlyozni a költségoldali nyomást.
A védett ár segített, de az erősödő forint visszaütött a fuvarozásban
A védett üzemanyagár valóban megóvta a hazai fuvarozókat a tömeges csődöktől, ám a literenként 615 forintos áron rögzített gázolaj áldásos hatásait a nemzetközi fuvarozók csak részben tudják érvényesíteni, mivel külföldön továbbra is piaci áron kénytelenek tankolni. A forint árfolyamának erősödése szintén elsősorban a nemzetközi viszonylatban dolgozó vállalkozásokat sújtotta: a kedvezőtlen árfolyamhatás önmagában 2 százalékkal csökkentette a profitot az első negyedévben.
Az áruforgalom visszaesése a szektor legnagyobb kihívása
A hazai GDP – a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok figyelembevételével – a KSH szerint 1,7 százalékkal bővült 2026 első negyedévében az egy évvel korábbi szinthez képest. A közúti fuvarozás volumenének legnagyobb részét adó ipari termelés – amely a GDP hozzávetőleg 20–25 százalékát teszi ki – hosszú idő után végre pozitív tartományba fordult: az előző év azonos időszakához viszonyítva januárban mínusz 3,5 százalék, februárban mínusz 0,9 százalék, márciusban viszont már plusz 6,7 százalék volt a nyers adatok szerint.
Ez óvatos bizakodásra adhat okot a következő negyedévekre nézve.
A schengeni bővítés következtében tovább nőtt a régiós verseny: a román fuvarozók a korábbinál is nagyobb számban jelennek meg a magyar belföldi és nemzetközi fuvarpiacon, ezzel jelentős többletkapacitást és árnyomást hozva a már amúgy is gyenge piacra.
Fogynak a fuvarozók – két és fél éve veszteséges az ágazat
Az előző év azonos időszakához képest a DigiLog Consulting
- a nemzetközi fuvarozásban 1,6 százalékos,
- a belföldi szegmensben pedig 3,2 százalékos
fuvardíj-emelkedést mért 2026 első negyedévében. A sikeres áremelések ellenére a fuvarozók nem tudták maradéktalanul áthárítani a 6,9, illetve 3,5 százalékos költségnövekedést a január–márciusi időszakban. A teljes kompenzációhoz a nemzetközi viszonylatban további 5,4 százalékos, a belföldiben pedig további 0,3 százalékos díjemelésre lett volna szükség. Az alacsony szállítási volumenek miatti kapacitásfelesleg azonban nem tett lehetővé ekkora áthárítást, így a közúti iparág – iparági átlagban – ebben a negyedévben sem tudott profitot elérni.
Ezzel már a tizedik egymást követő negyedévben hiányzik a nyereség a szektorból,
ami szükségszerűen maga után vonja a beruházások elmaradását, a kapacitások csökkentését és a vállalkozások számának visszaesését. 2026. március 31-én Magyarországon 11 663 fuvarozó vállalkozást tartottak nyilván, 82-vel (mínusz 0,7 százalék) kevesebbet, mint az előző negyedévben, és 1534-gyel (mínusz 11,6 százalék) kevesebbet a 2021-es csúcsnál.
Mit hozhat az év hátralévő része?
Az elemzők a hazai GDP 1–2 százalékos bővülésére számítanak. Az ipari termelés érdemi felpattanására azonban nem lehet alapozni, így a fuvarozási szolgáltatások iránti kereslet sem fog számottevően emelkedni 2026 hátralevő részében. A költségek inflációnál nagyobb emelkedésére kell készülni, amit a védett ár esetleges kivezetése és a forint további erősödése fokozhat. A fuvardíjak emelkedése a lanyha kereslet ellenére is folytatódhat, mivel a költségnövekedés áremelésre kényszeríti a fuvarozókat – a teljes áthárításra azonban kevés esély mutatkozik. A közúti szektor profitszintje így az idén is alacsony, akár negatív is maradhat, ami a járművek és a vállalkozások számának további, gyorsuló csökkenését vetíti előre.
A DigiLog Consulting a jövőben is negyedévente teszi közzé a Közúti Fuvarozási Árindexet, hogy a fuvarozási piac valamennyi szereplőjét segítse eligazodni ebben a rendkívül turbulens gazdasági környezetben. Közleménye szerint, köszönhetően az objektív eredménynek és a részletes elemzéseknek, ma már széles körben használják az indexet megbízók, fuvarozók és szállítmányozók egyaránt, hogy fair és fenntartható megállapodásokat köthessenek.
