Az orosz-ukrán gabonaszállítási megállapodás aláírása óta folyamatosan dolgoznak a két ország katonai szakértői, valamint az ENSZ és Törökország illetékesei annak érdekében, hogy tényleg elindulhassanak a megrakott hajók, „kulcsfontosságú” részleteket azonban péntekig nem sikerült kidolgozni. „A szabványos működési eljárások nélkül pedig nem lehet megoldani a hajók biztonságos áthaladást” – ismerte el Martin Griffiths, az ENSZ nemzetközi segélyezésért felelős vezetője.
Mint mindig az ördög most is a részletekben rejlik, mondta, de eddig szerinte nem merültek fel nagyobb problémák. 

A tárgyalások egyik fontos témája a biztonságos hajózási csatornák pontos koordinátáinak meghatározása. 

Grain silos stand on the dockside during loading operations for the cargo ship "Sea Bonanza" at Yuzhny port, operated by TIS Group, near Odessa, Ukraine, on Friday, July 19, 2013. Ukraine wants to cut current-account deficit to 3%-4% of GDP in medium term, central bank official Serhiy Nikolaychuk tells reporters in Kiev. Photographer: Vincent Mundy/Bloomberg via Getty Images
Fotó: Vincent Mundy / Bloomberg via Getty Images

A hajózási társaságoknak és a hajókat biztosítóknak ugyanis biztosnak kell lenniük abban, hogy az út biztonságos, és sem a hajókat, sem a legénységet nem fenyegetik aknák vagy támadások veszélye. „Nem csupán arról van szó, hogy van-e egy, két, vagy három hajó a kikötőkben, amelyik készen áll az indulásra. Biztonságosan kell mozogniuk, és ez azt jelenti, hogy tisztában kell lennünk azzal, pontosan hol van ez a csatorna" – tette hozzá.
A gabonáért induló hajókat a felállított koordinációs központ munkatársai át fogják vizsgálni egy török kikötőben, hogy meggyőződjenek róla, nincs rajtuk csempészáru vagy fegyver. 

Az ENSZ és Törökország ellenőrei azt is figyelni fogják, ahogy a hajókat Odesszában feltöltik gabonával. Miután a szállítmány elhagyta Ukrajnát, már csak abban az esetben ellenőrzik a hajót, ha ez eltér az egyeztetett tervtől.
Az amerikai AP hírügynökség beszámolója szerint azonban a hajózási társaságok a megállapodás ellenére nem sietnek exportálni a több millió tonna Ukrajnában rekedt gabonát. A Fekete-tengerben lerakott aknák miatt ugyanis a tulajdonosoknak fel kell mérniük a kockázatokat, és várják a részleteket. Külön problémát jelent, hogy a gabonaszállítási megállapodás 120 napra szól, és az óra múlt péntek óta ketyeg. A cél mintegy húszmillió tonna gabona elszállítása három ukrán kikötőből, amelyeket az orosz invázió kezdetén vettek blokád alá. Elméletileg naponta négy-öt nagy méretű, ömlesztett áru szállítására alkalmas hajó indulhat útnak – ám a tervek bármelyik pillanatban félrecsúszhatnak, amire jó példa, hogy a megállapodás aláírása után alig pár órával az oroszok lőtték az odesszai kikötőt
 

Wheat is loaded aboard a cargo ship in the international port of Rostov-on-Don to be shipped to Turkey, on July 26, 2022. (Photo by STRINGER / AFP)
Fotó: Stringer / AFP

Az egyezmény elméletileg biztosítékot nyújt a hajózási vállalatoknak és a biztosítóknak arra, hogy az orosz gabona és műtrágya kivitelét nem akadályozzák a háború miatt bevezetett nyugati szankciók. A gyakorlatban azonban igen nehéz és kockázatos megvalósítani a megállapodásban foglaltakat. „Nagyon keményen kell dolgoznunk, hogy megértsük, miképpen fog ez a gyakorlatban működni" – mondta a hírügynökségnek Guy Platten, a Nemzetközi Hajózási Kamara főtitkára; ez a szervezet tömöríti a világ kereskedelmi flottájának mintegy 80 százalékát képviselő hajótulajdonosi szövetségeket. 

„Tudjuk-e garantálni a legénység biztonságát? Mi lesz az aknákkal és az aknamezőkkel? Jelenleg tehát sok a bizonytalanság és az ismeretlen" – tette hozzá. 

A megállapodásban csak annyi szerepel, hogy Oroszország és Ukrajna „maximális biztosítékokat" nyújt azoknak a hajóknak, amelyek a Fekete-tengeren keresztül az ukrajnai Odessza, Csornomorszk és Juzsnyij kikötőibe igyekeznek.
„Az elsődleges kockázatot nyilvánvalóan az aknák jelentik" – erősítette meg Munro Anderson, a Dryad hírszerzési részlegének vezetője és alapító partnere. A tengerbiztonsági tanácsadással foglalkozó cég biztosítókkal és brókerekkel együttműködve méri fel, hogy milyen kockázatokkal szembesülhetnek a hajók az útvonal mentén, mivel az Ukrajna által Oroszország elrettentése érdekében elhelyezett tengeri aknák elsodródnak eredeti helyükről. A török védelmi miniszter szerint azonban a vizek aknamentesítésére nincs most azonnal szükség, de ez a helyzet változhat. Michelle Wiese Bockmann, a Lloyd's List globális hajózási hírkiadvány hajózási és árupiaci elemzője szerint 

nagyon sok függ majd a háborús kockázatot is vállaló tengeri biztosítóktól, attól, hogy mennyi többletköltséget terhelnek azokra a hajókra, amelyek arra a területre merészkednek. 

Az AP által megkérdezett tengeri biztosítók elhárították a választ a kérdésre, hogy készek-e biztosítani ezeket a hajókat.
Ukrán illetékesek szerint ráadásul két-három hét kell ahhoz is, hogy újra teljesen működőképesség váljanak a kikötők. A  háború miatt több mint száz teherhajó rekedt ukrajnai kikötőkben, a Lloyd's List Intelligenc adatai alapján 13, ömlesztett áru szállítására alkalmas hajó várakozik Csornomorszkban, hat Odesszában és három Juzsnijban, némelyik talán még a 20-25 fős legénységgel együtt. Mivel a gabonaszállítási folyamat mindenképpen komplex és lassú lesz, aligha lesz komoly hatással a világpiaci árakra.
Ukrajnának azonban mindenképpen újabb nagy csapást jelent, hogy egyik legfontosabb vásárlója, 

Egyiptom a héten lemondott egy 240 ezer tonna búzára szóló szerződést 

a Reuters értesülése szerint. A mennyiséget februárban és márciusban kellett volna leszállítani. A hírügynökség korábbi beszámolója szerint mintegy 300 000 tonna Egyiptomba szánt búza rekedt Ukrajnában, egy rakomány a kikötőben, négy másikat pedig be sem rakodtak. Egy ötödik Csornomorszk kikötőjében várakozik megrakodva, és kereskedők szerint várhatóan kihajózik, amint zöld utat kap a kikötői hatóságoktól.