1998 nyarán a japán jen a hét évvel korábbi válságba tapasztalthoz közeli szintre zuhant ismét a dollárral szemben. Akkor egy fiatal pénzügyminisztériumi tisztviselő, Haruhiko Kuroda figyelmeztetett, hogy ilyen léptékű árfolyamzuhanás már káros a japán gazdaság számára.  

Csaknem 25 évvel később Kuroda a Bank of Japan (BoJ) kormányzójaként hasonló dilemmával szembesül. A japán deviza 24 éves mélyponton, 135-137 jen körül forog a zöldhasúval szemben. „A jen gyors leértékelődése nem kívánatos” – mondta Kuroda még júniusban, miután egyeztetett Kisida Fumio miniszterelnökkel. Furcsa szavak voltak ezek Kuroda szájából, hiszen az elmúlt években azt szokhattuk meg, hogy a BoJ folyamatosan gyengíti a jent, ezzel próbálva élénkíteni a gazdasági növekedést. A japán gazdaságpolitikában heves viták zajlanak a jelenlegi helyzetről. Az ultralaza monetáris politika szemben áll a magas globális inflációval. Ahogy nő a kamatkülönbözet a jen és a dollár között, úgy gyengül a japán deviza árfolyama. Elemzők szerint a japán gazdaság válaszút előtt áll. Ha a BoJ ragaszkodik korábbi álláspontjához, és az amerikai jegybank, a Federal Reserve tovább szigorítja monetáris politikáját – aminek igen nagy a valószínűsége –, tovább zuhanhat a jen. Ha viszont a japánok fordítanak a gazdaságpolitikájukon, és-vagy a Fed a recessziótól tartva szintén visszafogja a szigorát, akkor látványos erősödésnek indulhat a jen.  

BOJ Governor Kuroda
Fotó: AFP

A Nomura értékelése szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy stagflációs időszakban, lassú gazdasági növekedés, de magas infláció idején, a jen hajlamos felértékelődni a dollárral szemben. Recesszió idején viszont inkább gyengül a kurzus. Japán ugyanúgy elszenvedi a világgazdasági sokkokat, mint a globális gazdaság többi része: drága az olaj, emelkednek a nyers- és alapanyag árak. Ugyanakkor míg az USA-ban 8 százalék körüli az infláció, a japán fogyasztói árak emelkedése májusban 2,5 százalék volt, némiképp meghaladva a BoJ 2 százalékos célját. Ennek hátterében a bérkülönbségek vannak. A pandémiát követő időszakban az USA-ban és Európában a munkaerőhiány és a dráguló alapanyagok, energiahordozók miatt megugrottak a bérek. Japánban ez nem következett be. Kuroda egy közelmúltban tartott konferencián közölte, hogy az 1998 és 2013 közötti, szinte folyamatos defláció leszoktatta a vállalatokat a béremelésekről - így magasabb nyereséget is értek el.  

A BoJ kormányzójának mandátumából 9 hónap van még hátra, ez idő alatt nagyon kényes egyensúlyozásra kényszerül. Egyfelől vigyáznia kell, nehogy túlságosan begyengüljön a jen és erősödjön az inflációs nyomás. A másik oldalon viszont figyelnie kell arra, hogy megmaradjon a lakosság költekezési hajlandósága. Az elöregedő japán társadalomban ez évtizedes probléma - valahogy fenn kéne tartani a 2 százalék körüli inflációt. Furcsa a helyzet, hiszen a japánok az elmúlt évtizedekben elszoktak a fogyasztói árak emelkedésétől. Kuroda még nyilvános bocsánatkérésre is kényszerült, mert egy nyilatkozatában megemlítette, hogy a lakosság egyre toleránsabb a fogyasztói árak emelkedésével kapcsolatban. A defláció három évtizede alatt a társadalom elszokott az inflációtól.