Ha a kormány ragaszkodik a játékosok szerencsejátékból származó nyereségének 40 százalékos megadóztatásához, az állam többet veszíthet, mint amekkora bevételre szert tesz. Az ágazat bevételei drasztikus mértékben visszaesnének, az ügyfelek nagy része nem lesz hajlandó majd megfizetni ezt az adót, és az illegális játékok felé fordul
– jelentette ki a Ziarul Financiar (ZF) című gazdasági újságnak Sorin Georgescu, a szerencsejáték-szervezők érdekvédelmi szövetségének, a Romslotnak az elnöke.
A szerencsejátékokat működtető cégekre vonatkozóan egységesen 40 százalékos adót kilátásba helyező jogszabálytervezetet az ágazati szereplők hasonló módon ítélik meg. Az online szerencsejátékok szervezőit tömörítő AOJND elnöke, Odeta Nestor szerint a 40 százalékos adókulcs következtében rövid és középtávon garantáltan csökkenni fognak a szerencsejátékokból származó költségvetési bevételek – írja a Figyelő. „Egy ilyen intézkedés előtt sok tényezőt figyelembe kellene venni. Például azt, hogy az online szerencsejáték szórakoztató iparág, nem pedig jövedelemforrás a játékosok számára. Adataink szerint a nyerő játékosok 80 százaléka legfeljebb ezer lejt (202,5 euró) képes kivenni a játékból, de általában ennél is kevesebbről, néhány száz lejről beszélhetünk. Ezek az emberek nem a nyereséget hajszolják, hanem a versenyzést, számukra az online játék a mindennapi stressz ellenszere” – mondta Odeta Nestor.
Dübörgő iparág
Nagyjából 2015 óta dübörög a szerencsejátékok piaca Romániában. A szerencsejátékok országos felügyelőségének adatai szerint a különböző nyerőautomatákkal ellátott termek száma meghaladja a 16 ezret, és a fogadóirodák listáján is több mint tízezer egység szerepel.
Ami azt jelenti, hogy Románia 15 millióra tehető felnőtt lélekszáma mellett minden 600 személyre jut egy olyan üzlet, ahol jó eséllyel eleget lehet tenni a játékszenvedélynek.
A legnagyobb ágazati cég a Loteria Romana (a román lottótársaság), amelyet a Superbet és a MaxBet követ. Az első éves árbevétele meghaladja az egymilliárd lejt (202,3 millió euró). Tavaly csaknem 800 millió euró folyt be az államkasszába a szerencsejátékokból. A ZF becslései szerint a nyeremények adókulcsának 40 százalékra emelése az idén 150-250 millió eurós pluszbevételt generálna.
Miközben az ágazati vállalkozók szerint nem teljesen egyértelmű, mit is akar megadóztatni a kormány, azt is kifogásolják, hogy velük nem konzultáltak az adóemelés körvonalazása előtt. A szerencsejátékból származó nyereségek után bruttó 66 750 lejig (13,5 ezer euró) 1 százalék a fizetendő 445 ezer lejig (90 ezer euró) 16 százalék, efölött pedig 25 százalék.
Ellentámadás
Az első körös felháborodás után máris egy ajánlattal rukkoltak elő az ágazati cégek: növeljék a vállalkozásokra kirótt adót, ám a nyereményekre kivetett adót csak apró lépésekben emeljék. Tárgyalókészségük bizonyítékaként egy nemrég készült felméréssel is előrukkoltak, amely szerint az 17 országában adómentesek a nyeremények, ugyanakkor leszögezték: a 40 százalékos kulcs bevezetése nemcsak az iparág számára járna katasztrofális következményekkel, de a sportfinanszírozás is alaposan megsínylené a nadrágszíjszorítást.
A szerencsejátékcégek alaposan benne vannak a sportágak szponzorálásában, főleg a csapatsportokéban, miután a fogadóirodák kínálata is elsősorban ezek versenyeiből táplálkozik.
A 15 százalék körüli piaci tortaszelettel rendelkező román lottótársaságnak nyeresége 60 százalékát (a törvény által szabályozottan) a fiatalok, illetve társadalmilag rászorulók számára indított bérlakásépítési program finanszírozására, valamint sporttermek építésére kell fordítania, 0,4 százalékát pedig „az írott kultúra támogatására”. A totózásból származó teljes jövedelmét pedig az állami ifjúsági és sporthatóságnak kell átutalnia a sporttevékenység támogatására, valamint egyéb, számszerűleg meg nem határozott szponzorációs tevékenységekre.
A cégek módosító javaslatának értelmében bevezetnék a tízezer lejes nyereségadózási küszöböt, amely 3 százalékos kulcs hatálya alá esne
– a kormány által elképzelt 10 százalék helyett. A 66 750 lejes érték fölötti nyeremények után 11 650 lejt kellene befizetni, valamint a határértéket meghaladó összeg 40 százalékát.
A szakma elfogadhatónak tartaná a szerencsejáték-szervezők adózásának tetemes megemelését, akár megduplázását is – a jövedelem, illetve az üzleti forgalom függvényében –, ami legkevesebb százmillió eurós pluszjövedelmet generálna a büdzsének. Az üzletági szereplők az éves licencdíjak megkétszerezését is elfogadhatónak tartanák. Az alkuajánlatból is kiderül: vannak itt még tartalékok. És a kormány is jelezte, van miről tárgyalni a tervek szerint 2023. január 1-jétől érvénybe lépő intézkedés véglegesítéséig.
