Egy sor, a gazdaság állapotát bemutató adatot közöltek szerdán az orosz hatóságok, amiből arra lehet következtetni, hogy a magas olaj- és gázárak és az ennek hatására rekordméretűre hízó külkereskedelmi többlet ellenére sem lehet azt állítani, hogy minden rendben van a világ legnagyobb területű országában.

Background,With,Chart,Of,Falling,Russian,Ruble,Price,Affected,By
Fotó: Shutterstock

Noha valószínűleg nem függetlenül a rubel erősödésétől már 8. hete mérséklődnek a fogyasztói árak – igaz ebben nagy szerepet játszik a zöldség-gyümölcs árak szezonális csökkenése is – éves szinten még mindig 14,31 százalékos drágulás volt tapasztalható, igaz, ez alacsonyabb az egy héttel korábbi, 14,6 százalékos értéknél a gazdasági minisztérium adatai szerint. Heti szinten azonban 0,16 százalékot csökkentek az árak az augusztus 29-ével véget ért héten, míg egy héttel korábban hasonló, 0,15 százalékos árcsökkenés volt tapasztalható az ország statisztikai hivatala, a Roszsztat kimutatása szerint.

Mindez megnyithatja a lehetőséget az orosz jegybank előtt, hogy 

tovább vágjon a jelenleg 8 százalékon álló alapkamaton a gazdaság élénkítése céljából, amire szüksége is lesz a júliusban a vártnál ugyan kisebb mértékű, de azért az előző évhez képest mégis 4,3 százalékos csökkenést mutató adatok fényében. 

Azonban ez a visszaesés a júniusi, az előző évihez képest 4,9 százalékos zsugorodásnál jobb adat, viszont elmarad az első félév során tapasztalt, mindössze 1,1 százalékos visszaeséstől. Az orosz jegybank következő kamatdöntő ülésére szeptember 16-án kerül majd sor – írja a Reuters.

Az év kezdete óta a Roszsztat adatai 10,38 százalékos drágulást jeleznek, szemben a tavalyi év azonos időszakát jellemző 4,69 százalékos értékkel, ugyanakkor a héten egy vezető orosz kormányzati tisztviselő azt ígérte, hogy az ország gazdasága kevesebb mint 3 százalékot zsugorodik idén, ami az első félévet jellemző 1,1 százalékos csökkenés, valamint a most nyilvánosságra hozott júliusi adatok tükrében reálisnak is tűnik, jelezve, hogy a nyugati szankciók nem hoztak akkora pusztítást, mint annak támogatói reméltek. 

A 3 százalék körüli visszaesés azonban így a koronavírus-járvány elleni lezárások által okozotthoz hasonló mértékű csökkenést jelentene.