Orosz-ukrán háború: az idő Moszkvának dolgozik, az ukránok egyre inkább belefáradnak a háborúba, egyre több fiatal dezertál
Nincs haladás az orosz-ukrán háború lezárásában. Még igazán a tárgyalások sem kezdődtek meg, hiszen azok alapfeltétele, hogy a két szembenálló fél leüljenek egymással szemben és beszéljék meg a jövőt. Egyelőre ott tartunk, hogy az egyik fél (amely jó néhány, egymással is érdekellentétben álló elemből, csoportból áll) nem tud megállapodni arról, mit is képviseljenek.
A tárgyalások számos helyszínen folynak. Genfből a figyelem átterelődött Abu Dhabib, onnan Moszkvára. De a házigazda, Vlagyimir Putyin Kirgizisztánban van; a biskeki elnöki palotába, az ottani első számú vezetővel folytatott tárgyalásaira kirgiz lovaskatonák, dzsidások kísérték lóháton. Moszkvában Steve Witkoff amerikai diplomata tárgyal Putyin külpolitikai főtanácsadójával, az egykori washingtoni nagykövettel, Jurij Usakovval.
Orosz-ukrán háború: Moszkva taktikát változtatott
Közben megy az idő és – gyakorlatilag értelmetlenül – emberek halnak meg mindkét oldalon. Hogy még áttekinthetetlenebb legyen a helyzet, a kijevi Dzerkalo Tizsen bedobta, hogy az „új” amerikai békejavaslat (amit Witkoff Moszkvába vitt) valójában orosz elképzeléseken alapul. Ha ez így van, borítékolható, hogy Zelenszkij nemet mond rá. Moszkva vár, és jó néhányan kajánul vigyorognak a szembenállók veszekedésén, a tények különféle, érdekalapú magyarázatán.
Oroszország, mint moszkvai forrásokból tudjuk – taktikát változtatott.
Igyekszik úgy megroppantani az ukrán és a nyugat-európai gazdaság gerincét, hogy azok váljanak alkalmatlanná a komoly világgazdasági változásokat akarók (például az EU szerepe növelésére irányulókat) céljai kiszolgálására.
Moszkva új stratégiájába az is beletartozik, hogy minimalizálni akarja emberveszteségét. Emiatt
- fokozza a Sahid és Gerbera mintájú drónjai bevetését (naponta 300-400 egység) és
- ballisztikus taktikai rakétái (Iszkander-M),
- továbbá kisszámú hipergyors rakétafegyverei (4-7 egység) indítását.
Ukrán források az újonnan kapott Patriot rakéták hatékony bevetését hangsúlyozzák a támadó Iszkanderek ellen. Ukrajna ismét elérte leghatékonyabb lég- és rakétavédelmi időszaka eredményeit, amikor a támadó Sahidok és Gerberák 90-95 százalékát, a ballisztikus és hipergyors rakéták háromnegyedét az ukrán védők semlegesítették.
Érdekellentétek
Oroszország november utolsó hetében volt, hogy 250 ukrán drón támadását szenvedte el. Különösen sokat kapott november végén a Krím-félsziget és az ukrán-oroszországi határ keleti-déli, oroszországi felének 150-250 kilométeres sávja. Orosz források szerint a támadó drónok 95-97 százalékát tudta a lég- és rakétavédelem ártalmatlanítani.
Az ukrán fél mögötti két támogató résztvevőt, Nyugat-Európát és az USA-t érdekeik részben szembeállítják egymással.
- Donald Trumpnak nem fűlik a foga egy erős Európához,
- de szüksége van az európai piacokra, az európai befektetőkre, az európai tőkére.
- Az EU meg szeret az amerikai atomernyő alatt sütkérezni – minimális pénz-ráfordítással.
- És a német autóknak, a francia konyaknak, bornak Amerika hagyományosan jó piaca.
A béketervek és a realitás
Megy a „húzd meg – ereszd meg” taktika gyakorlása. Az osztrák APA, a Reuters, a dpa az ukrán Ukrinform jelentése és saját forrásaik alapján azt írják, hogy az USA és Ukrajna megegyezett az új keret-béketerv pontjaiban. Erről azonban egyelőre nincs hivatalos bejelentés.
A számos béketerv azonban egy hatalmas változóval nem tud számolni, mégpedig azzal, hogy
mi marad Ukrajnából a háború után?
A Dzerkalo Tizsen médium hasábjain az utóbbi hetekben feltűnt elméleti közgazdász, pénzügyi elemző, Olekszij Kus már egyfajta „kisember-kisvállalkozói kapitalizmus – kontra korrupt nagytőke” modellben gondolkodik, amit Nyesztor Mahno baloldali anarchistáról „mahno-nómiának” nevez. Mahno ukrán gazdasági modellkísérletei az első világháborút követő időkre, az 1917-1921-es időszakra összpontosítanak.
Belefáradtak a háborúba az ukránok
Ukrajnában már csak nyomokban fedezhető fel az a hazafias, országvédő lelkesedés, ami 2022-ben, az oroszországi támadás évében jellemezte az országot. És ami a legmeglepőbb, hogy minderről a Zelenszkij vezetés „hivatalból hű” eszköze, az Ukrinform állami hírügynökség számol be. 2025 augusztusa óta különösen megnőtt azoknak a 18-22 év közötti fiatal férfiaknak a száma, akik külföldre menekültek a katonai behívó elől.
Engelhard Mazanke, a Berlini Bevándorlási Hivatal vezetője az Ukrinformnak adott interjújában kiemelte:
2022 óta lényegesen megváltozott a Németországba bevándorló ukránok státusa alapján kialakított kép. Jelenleg Berlin Szövetségi Államban 56 ezer ukrán menekültet tartanak nyilván. Kezdetben heti 20-100, majd 2025 augusztusa után meredeken emelkedő számban heti 150-200, majd a jelenlegi szinten heti 500-700 fiatalember érkezik menekültként hozzánk
– mondja Herr Mazanke. Mint a honlap szerkesztője megjegyzi, Németország 1,2-1,3 millió ukrán menekültet fogadott be.
