Megszelídülhet az az év végére, bár a jegybankok célja fölött ragadhatnak a mutatók, ugyanis a lassulásával a fontos nyersanyagok ára is csökkenni fog. Ez a trend már el is kezdődött a múlt héten – írja a Bloomberg. A réz árának esése az iparcikkek áremelkedését fogja majd vissza, de a búza árának csökkenése az élelmiszerekre lesz jó hatással. Emellett az ellátási láncok gondjai is megoldódnak a cikk szerint, így tehát a szállítási árak is esni fognak, ami ugyanúgy a késztermékek árát csökkenti majd.

Canada Inflation Quickens To 8.1%, Keeping Up Rate Pressure
Fotó: Bloomberg / GettyImages

Persze az ársokk enyhülése időben eltolt lesz, máskor jelentkezik majd a különböző kontinenseken. 

A JP Morgan elemzői szerint a globális árindex az év második felében nagyjából 5,1 százalékra esik vissza, ami a fele a 2022 első részében mértnek. Az inflációs láz tehát megtörik – foglalja össze véleményét a JP Morgan vezető közgazdásza. Úgy véli, ez persze nem jelenti azt, hogy az árindex visszatér az ukrajnai háború, illetve a covid-járvány előtti árstabilitáshoz.


 

AZ AKTUÁLIS ÉS ELŐREJELZETT infláció
 

 

A jegybankok tovább menetelnek

Miután a bérleti díjak, és a munkaerőköltségek valószínűsíthetően tovább emelkednek, az árnyomás továbbra is jelen marad a gazdaságban. A nagy jegybankok az infláció tetőzésének időszakában tovább emelhetik kamataikat, legalábbis ez várható szeptemberben a Fed-től az Európai Központi Banktól, és a Bank of England-tól is. Erre utalt Jackson hole-i beszédében az amerikai jegybank elnöke. Jerome Powell azt mondta, akár 75 bázisponttal is megemelhetik a kamatot a jövő hónapban, mert az infláció mérséklődése „jóval elmarad” a várttól. Ugyanakkor azok a jegybankok, 

akik a Fednél korábban lépnek, most fellélegezhetnek, és szünetet tarthatnak a kamatemelésekben.

Így járhat el a cseh nemzeti bank, és a brazil jegybank is. Emellett az új-zélandi szigorítási ciklus is a végéhez közeledhet.

Közben persze Európában az árnyomást az energiaárak megugrása is mozgatja.

 Az euroövezetben az infláció a júliusi rekord 8,9 százalék fölé fog gyorsulni a Citigroup pedig 18 százalékos átlagos árindexet vár az Egyesült Királyságban, főként az energiaár-befagyasztások kivezetése miatt. Ugyanakkor az Egyesült Államokban a dollár ereje hajtja majd rekordszintre az inflációt a JP Morgan szerint. Ez pedig a kamatemelési várakozásokat fűti: 

Anna Wong, a Bloomberg Economics amerikai vezető közgazdásza arra számít, hogy a Fed-nek végül akár 5 százalékig is fel kell emelnie irányadó rátáját, hogy megfékezze az árindexet.


 

Diagram,With,An,Ascending,Curve,Surrounded,By,Cars,And,Oil
Fotó: Shutterstock

Segíthetnek a nyersanyagpiacok

A kereslet lanyhulása hozzájárulhat a globális infláció kihűléséhez. Tény, hogy a 

kőolaj határidős jegyzései nagyjából 20 százalékot estek június óta,

és a fémek, a fűrészáru, és a csipek árazása is meredeken mutat lefelé. Az ENSZ élelmiszerköltség-indexe rekordmértékben, 9 százalékot esett júliusban. Ezt a trendet a fogyasztók szokásainak változása is tükrözi. Míg a világjárvány alatt kevesebbet utaztak, és szolgáltatásokat sem vettek igénybe, szívesen vásároltak viszont termékeket. A korlátozások végével azonban a kocka fordulni látszik. Olyannyira, hogy Jan Hatzius, a Goldman Sachs vezető közgazdásza szerint az áruinfláció nagymértékben fog csökkenni.

Európa recesszióba süllyed várhatóan a következő hónapokban az miatt, a kínai növekedést megtépázza a zéró-Covid politika, az Egyesült Államokban a Fed kamatpolitikája pedig gyengíti az egykor élénk lakáspiacot. A befektetők szerint tavaszra a dollár alapkamata eléri 3,75 százalékot, az EKB rájára 1,75 százalék lesz, az Egyesült Királyságé pedig 4 százalékon áll majd.

Megrendelések vs. béremelkedés

A kereslet lassulásának biztos jele, hogy

 a főbb gazdaságok importjának növekedése ma már visszafogott, miközben az ázsiai gyengülni kezd.

Az ellátási láncok mára rendeződtek, az óceánokon áthaladó tranzitidők rövidülnek, de a vállalatok nehezen szabadulnak felduzzadt készleteiktől.

Ugyanakkor még ebben a helyzetben is 

folytatódnak a béremelések, mert a munkaerőpiaci helyzet továbbra is feszes.

Ugyanakkor a cégek a profit fenntartása érdekében a magasabb költségeket a fogyasztókra hárítják, árat emelnek. Reális veszély az ár-bér spirál beindulása a Nomura Securities vezető közgazdásza szerint.

Ugyanakkor szintén hajtja az inflációt az is, hogy a globalizáció felgyorsult, az éghajlatváltozás elleni küzdelem újabb kiadásokkal jár, ezekből a fő tényezőkből kiindulva a TS Lombard szakértője szerint nem kizárt, hogy a világgazdaság egy 

új makro szuperciklus

 küszöbén áll.