Európa ezt már nem hiszi el: miközben ő szenved, tankhajók sora hordja ki szabadon az olajat Kínának – Amerika tudja és engedi
Miközben a Közel-Keleten egyre feszültebb a helyzet, Irán olajexportja továbbra is hatalmas pénzt termel. Elemzők szerint az ország naponta több mint 140 millió dollárt keres a kőolaj eladásából, részben azért, mert az Egyesült Államok jelenleg nem lép fel agresszívan a szankciók megsértése ellen.
Háborúban is virágzik az iráni olajexport
A konfliktus ellenére az iráni exportgépezet zavartalanul működik. Műholdfelvételek alapján legalább 13 szuperolajtanker rakodott a legfontosabb iráni exportterminálon, a Kharg-szigeten azóta, hogy az Egyesült Államok és Izrael csapásokat indított Irán ellen a múlt hónap végén.
A tankerforgalom hatalmas volumenű, az adatelemző Kpler szerint pedig mintegy 24 millió hordó iráni olaj haladt át az elmúlt hetekben a Hormuzi-szoroson. Ez különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy Teherán gyakorlatilag lezárta a vízi útvonalat más hajók előtt, és több tankerre is tüzet nyitott a térségben.
A globális energiapiac így paradox helyzetbe került: a térség több olajtermelő országa kénytelen volt visszafogni a kitermelést , mert nem tudja exportálni vagy tárolni az olajat. Ez az ellátási sokk az olaj árát 100 dollár fölé lökte hordónként. Az amerikai politika számára ez különösen érzékeny kérdés, mivel az Egyesült Államokban az üzemanyagárak mindig komoly politikai tényezőt jelentenek, különösen választási időszakban.
Emiatt Washington inkább a globális kínálat stabilitását tartja szem előtt.
Ezt gyakorlatilag ki is mondta az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent, aki a CNBC-nek nyilatkozva elismerte, hogy az iráni tankerek már most is kifutnak a kikötőkből, és az Egyesült Államok ezt egyelőre hagyja megtörténni. Washington szerint ugyanis fontos, hogy a világpiacon elegendő kőolaj legyen, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy az iráni export egy részét eltűrik.
A háttérben azonban komoly politikai vita zajlik. Egyes washingtoni döntéshozók azt követelik, hogy az Egyesült Államok vágja el Teherán olajbevételeit. Elemzők szerint ha a konfliktus tovább eszkalálódik, egy ilyen lépés komoly támogatást kaphat a Fehér Házban. A katonai opciók is felmerültek. Egyes amerikai stratégák szerint Washington akár meg is próbálhatná elfoglalni a Kharg-szigetet, amely Irán legfontosabb olajexport-csomópontja.
Szakértők szerint azonban az amerikai katonák könnyű célponttá válhatnának az iráni rakéták és drónok számára, ezért egy ilyen művelet csak akkor jöhetne szóba, ha az Egyesült Államok teljesen semlegesíteni tudná az iráni légvédelmet.
Közben az export továbbra is stabil: a konfliktus kezdete óta Irán naponta nagyjából 1,5-1,6 millió hordó olajat tölt tankerekbe.
Az amerikai szankciók miatt ezt általában a Brent olajárhoz képest mintegy 10 dolláros kedvezménnyel értékesítik.
Az iráni olaj legnagyobb vásárlója Kína, ahová az export több mint 90 százaléka kerül, főként kisebb, független finomítókhoz, amelyek hajlandók kockáztatni a szankciók megsértését a kedvezményes ár miatt.
A jelenlegi helyzet így különös paradoxont hozott létre: miközben a térségben katonai feszültség és támadások zajlanak, Irán olajbevételei nem csökkentek, hanem az emelkedő árak miatt valószínűleg még tovább nőnek.
Hormuzi-szoros blokádja: máris az államcsőd szélén a világ egyik legnagyobb olajhatalma – egy elfeledett csővezeték mentheti meg
Az Irán által megbénított Hormuzi-szoros miatt új exportútvonalakat kell keresni. Irak a török vezetékeken keresztül akár napi negyedmillió hordó olajat is szállíthatna.
