Az Oroszországba irányuló szerb értéke az első fél évben 5,6 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest – derült ki a szerb statisztikai intézet friss adataiból. Elemzők szerint azonban ez nem kiugró teljesítmény, mert ennél lényegesen dinamikusabb növekedés is megvalósítható lett volna.
Fotó: Daniel Rainhardt / AFP
Annak tükrében sem mondható jelentősnek a bővülés, hogy a szerb export az első fél évben összességében 30 százalékos növekedést ért el. Oroszország felé az ukrán háború miatt márciusban és áprilisban is visszaesett a szerb kivitel. Utána azonban a gazdasági szereplők alkalmazkodtak a helyzethez, és júniusban már rekordnagyságú, 102 millió eurós exportot sikerült elérni, az egy évvel korábbinál 30 százalékkal nagyobbat.
Ehhez természetesen hozzájárulhatott, hogy az által bevezetett szankciók miatt az oroszok új kereskedelmi partnereket és útvonalakat kerestek. Szerbia 2019-ben szabadkereskedelmi megállapodást kötött az öt posztszovjet államból álló Eurázsiai Gazdasági Unióval, ami szintén elősegíti most a kapcsolatok bővítését.
A szankciók bevezetése után megnehezült az áruszállítás a korábban bejáratott útvonalakon, Ukrajnán keresztül. A lengyel tranzittal kapcsolatban is problémát merültek fel, miután kezdetben a visszatérőben orosz áruval megrakott kamionokat Varsó nem engedte be országa területére. Később sikerült megtalálni az új, járható, de valamivel hosszabb útvonalakat, például Törökországon és Grúzián keresztül.
Sokak szerint Szerbia már a 2014-től, a Krím lerohanása után is jobban kihasználhatta volna az oroszokkal szemben foganatosított szankciók miatt feltáruló üzleti lehetőségeket. Törökország például idén júniusban 46 százalékkal növelte Oroszország felé az exportját, ami havi szinten meghaladta a 791 millió dollárt.
A másik oldalon az orosz kivitel is meredeken emelkedik, ami azonban nem a volumenek emelkedésére, hanem az árak, elsősorban az energiahordozók árának növekedésére vezethető vissza. Szerbia 1,4 milliárd euró értékben importált orosz árucikkeket az év első hat hónapjában, míg tavaly egész évben 1,5 milliárd eurót tett ki az értéke.
Szerbia egyébként a teljes külkereskedelmi forgalom több mint 60 százalékát az EU országaival bonyolítja le, ezért sokan amiatt is aggódnak, hogy az uniós piac egy része elveszhet vagy beszűkülhet, mert Brüsszelben nem nézik jó szemmel, hogy Belgrád nem vezet be szankciókat Moszkva ellen.
Szerbia nagy tételekben gumiabroncsokat, gyümölcsöt, elsősorban almát, gyógyszereket és húskészítményeket exportál az orosz piacra, de évek óta jelentős tételt képez az orosz piacra szállított szerbiai nejlonharisnya is. Az export jóval nagyobb tempóban is növekedhetne, de annak a szerb termelői kapacitások szabnak most határt.
