Rosszabb Lengyelországban, mint a kommunisták alatt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság„Emlékszem a kommunista időkre, de meg sem fordult a fejemben, hogy még annál rosszabb is jöhet” – így értékelte a Lengyelországban kialakult helyzetet a Reutersnek egy csak Arturként azonosított 57 éves nyugdíjas. Ő is egyike azoknak, akik a hírügynökség helyszíni riportja szerint napokig várakoztak személyautókkal, pótkocsis traktorokkal és tehergépkocsikkal a Lubelski Wegiel Bogdanka szénbányánál, hogy beszerezzék a fűtenivalót.
Lengyelországban 3,8 millió háztartásban fűtenek szénnel, és gyorsan emelkedő árakkal és szénhiánnyal szembesülnek, miután Varsó a többi uniós országnál előbb, már áprilisban azonnali hatállyal betiltotta az orosz szénimportot az ukrajnai háború miatt. Lengyelországban ugyan több mint ötvenmillió tonna szenet bányásznak, a háztartások azonban inkább az importált szenet használták a versenyképes ár és amiatt, hogy azt nagyobb darabokban árulják, ami megfelelőbb házi használatra.
A rohamosan növekvő kereslet miatt a Bogdanka és a többi állami tulajdonban lévő bánya korlátozni kényszerült az online platformokon magánszemélyeknek eladható szén mennyiségét – az emberek ezért indultak el személyesen a bányákhoz. Azok azonban erre nem voltak felkészülve, mivel a legtöbb szenet hagyományosan az erőműveknek szállítják. A Bogdanka például tavaly csupán a teljes kibányászott mennyiség nem egész egy százalékát adta el egyéni vevőknek, a kiszolgálásukra nincsenek meg a feltételek, például a logisztika.
Artur három éjszakát töltött az autójában, a lassan araszoló kocsisorban, mire legalább mobilvécéket kihelyezett a bányavállalat, folyóvíz azonban akkor sem volt.
Lukasz Horbacz, a Lengyel Szénkereskedő Kamara vezetője szerint az orosz import már januárban csökkent, amikor Moszkva elkezdte használni a vasúti pályákat katonai szállításra. „A hiány legfőbb oka azonban az azonnali hatállyal életbe léptetett embargó, ami alapjaiban forgatta fel a piacot” – mondta a Reutersnek. Ráadásul egyelőre nem találtak alternatív forrást, a kormányzati illetékesek csak azt hangoztatják, hogy lesz elég fűtőanyag, de nem bocsátkoznak részletekbe. Horbacz szerint azonban tavalyhoz képes duplájára-háromszorosára nőnek idén télen az árak, és
a szénnel fűtők legalább 60 százaléka energiaszegénységbe süllyed.
Lengyelország volt az elmúlt években az uniós klímapolitikai legélesebb kritikusa és a szén leghangosabb védelmezője, ami nem csoda, mivel ebből termelik az elektromos áram 80 százalékát. A széntermelés azonban folyamatosan csökkent, ahogy nőnek a költségek, mivel a szén mélyebben van a föld alatt, mint sok más helyen. A szénfogyasztás azonban nagyrészt stabil, vagyis egyre nagyobb arányban kellett az energiaforrást importból beszerezni. Lengyelország 2021-ben 12 millió tonna szenet importált, ebből nyolcmillió tonnát Oroszországból, elsősorban háztartási felhasználásra és kisebb hőerőművek számára.
Atomenergiára váltanának
A lengyeleknél egyébként az atomenergia jelenleg nem játszik szerepet – egyetlen, kutatási célokra használt reaktoruk van –, de a kormány már jóval a jelenlegi energiaválság előtt, 2020 nyarán bejelentette, hogy 2033-ban csatakoznának a nukleáris reaktorokkal áramot termelő országokhoz, ellentétben a szomszéd Németországgal, ahol az utolsó reaktorok leállításánál tartanak.
A Lengyel Közgazdasági Intézet két hete tette közzé számításait, amelyek szerint 2043-ra az ország atomenergiával fedezheti áramszükségletének 38,4 százalékát, és a szükséges beruházások több mint 1 százalékkal növelhetik a lengyel GDP-t.
