A bukaresti kormány pénteki ülésén elfogadta a közalkalmazotti bérek emeléséről szóló sürgősségi rendeletet. Nicolae Ciuca liberális miniszterelnök a kabinet ülésének élőben közvetített felvezetőjében elmondta: a fizetésemelésről a költségvetési keret és a társadalmi partnerekkel folytatott egyeztetések figyelembevételével született döntés a hárompárti kormánykoalícióban.
A sürgősségi kormányrendelet tervezete meglehetősen homályosan írja körül az intézkedést: eszerint a 2017-ben elfogadott egységes bértörvényben a 2022-es évre előirányzott összeg és a 2021. decemberi fizetésük különbségének negyedével növelik a közalkalmazottak bérét. Ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy a közszolgák mindössze a negyedét kapják meg annak a béremelésnek, amely az egységes bértörvény alapján megilletné őket.
Nem véletlen, hogy a kormányülést követő sajtótájékoztatón az újságírók azzal a felütéssel faggatták a részletekről Marius Budai munkaügyi minisztert, hogy nem sok derül ki a béremelés mértékéről.
A szociáldemokrata tárcavezető ismertetése szerint a bérindexálás hozzávetőlegesen egymillió közalkalmazottat érint, akiknek átlagosan 150 lejjel (1 lej 84 forint) emelkedik a fizetése augusztusi hatállyal, de lesznek, akiknek ennél alacsonyabb összeggel nő a bére.
Budai hozzátette, az intézkedés költségvetési vonzata 2,1 milliárd lej, ám nem feltételez büdzsékiigazítást, mivel megfogalmazása szerint sikerült „kigazdálkodni” a költségvetési keretből a szükséges összeget, részben az állások befagyasztásával. A munkaügyi miniszter azzal indokolta a közalkalmazotti bérek növelését, hogy ezek a fizetések az elmúlt két évben nem emelkedtek.
Romániában 1,2 millió foglalkoztatottat tartanak nyilván a közszférában, ahol a bukaresti balliberális kormány júniusban befagyasztotta az állásokat.
A határozat értelmében december 31-ig felfüggesztették az üres vagy átmenetileg megüresedett munkahelyek betöltését, a kormány szerint az intézkedésre a költségvetési kiadások csökkentése érdekében volt szükség. A mostani béremelés mértékét különben eredetileg nagyobbra tervezték, az augusztus elején nyilvánosságra került rendelettervezet még differenciáltan kezelte volna a közalkalmazottak különböző kategóriáit (a kulturális és a közlekedési minisztérium és alárendelt intézményei alkalmazottainak alapbére például 15 százalékkal emelkedett volna), végül azonban eltekintettek a megkülönböztetéstől, és a költségvetési források apadása miatt szerényebb emelés mellett határoztak. Megjegyzendő, a román kormány mindeddig úgy számolt, hogy az egészségügyben és a tanügyben dolgozók kivételével 2021-ben és 2022-ben a közalkalmazottak fizetése nem változik.
A közalkalmazottak elégedetlenek a kormányzati intézkedéssel, ami közel sem fedezi a 15 százalékos romániai inflációt, és tiltakozásuknak sokan az utcán is hangot adtak.
A rendőrök és börtönőrök szakszervezetének több száz tagja a kormány és a belügyminisztérium épülete előtt tüntetett, kifogásolva, hogy a hatályos közalkalmazotti bértörvényben előirányzott béremelést folyamatosan halogatja a kabinet.
Elemzők még így is elmarasztalják a bukaresti kormányt amiatt, hogy a költségvetési hiány növekedése közepette emeli a béreket. A legfrissebb adatok szerint az első félévi 1,71 százalékról 1,94 százalékra nőtt júliusban a GDP-arányos költségvetési hiány. A bukaresti pénzügyminisztérium 5,84 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számol erre az évre, szakértők kételkednek abban, hogy ez fenntartható.
A költségvetési tanács közölte, hogy a kormány túlbecsülte az év végéig várható bevételeket, és alulbecsülte a kiadásokat, emiatt a független szakértői testület becslései szerint a deficit várhatóan 7 százalék körül alakul, elsősorban az energiaárak szabályozásával kapcsolatos kiadások tetemes növekedése miatt.
Nicolae Ciuca miniszterelnök augusztus 18-án, a költségvetés-kiigazítás elfogadása után arról beszélt, hogy a kiigazítás pozitív, és a román össztermék növekedésén alapul, amelynek köszönhetően szerinte az általános konszolidált költségvetés mintegy 30 milliárd lejjel emelkedett.
